Szerző:Kazinczy Ferenc

Kazinczy Ferenc
Ferenc Kazinczy (Joseph Kreutzinger).jpg
Lásd még
Idézetek a Wikidézetben
Szócikk a Wikipédiában
Médiaállományok a Wikimedia Commonsban

Kazinczy Ferenc, (Érsemjén, 1759. október 27.Széphalom, 1831. augusztus 23.), író, költő; a nyelvújítás vezéralakja, az MTA tagja. Nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta.

VerseiSzerkesztés

VersekSzerkesztés

TÖVISEK ÉS VIRÁGOK (1809-1811)Szerkesztés

VERSEK 2.Szerkesztés

Máshonnan, nincs az összes versinek nevezett MEK [6] gyüjteménybenSzerkesztés

Esszék, tanulmányokSzerkesztés

Kazinczy Ferencz válogatott munkáiban megjelent további művek [7]Szerkesztés

Az Első könyvből (Dalok és ódák)Szerkesztés

A Második könyvből (Vegyesek)Szerkesztés

A Harmadik könyvből (Epigrammák, görög értelemben)Szerkesztés

A Negyedik könyvből (Tövisek és virágok)[1]Szerkesztés

Az Ötödik könyvből (Új tövisek és virágok)[2]Szerkesztés

A Hatodik könyvből (Epistolák)[3]Szerkesztés

A Hetedik könyvből (Poetai berek)[4]Szerkesztés

Prózai munkákSzerkesztés

Irodalmi tanulmányokSzerkesztés


JegyzetekSzerkesztés

  1. Ez az 1811-ben megjelent epigramma-gyűjtemény a nyelvújítási harc kezdetét jelöli
  2. E gyűjtemény Kazinczy később írt művészi és irodalmi tárgyú epigrammjáit tartalmazza.
  3. Az epistola valódi személyhez írott verses költői levél, amely az író erkölcsi világnézeti elveit tükrözi
  4. Fordítások és átköltések
  5. Kazinczy korában e verseket Anakreónnak tulajdonították, később azonban filológusok kiderítették, hogy valójában Anakreón modorában írott ógörög dalokról, úgynevezett anakreonteiákról van szó.