A koránti sirok
szerző: Friedrich Gottlieb Klopstock, fordító: Kazinczy Ferenc

Üdvöz légy nékem, tiszta hold,
Az éjnek meghitt kedvese!
   Elszaladsz? Oh ne menj, mulass, bú-barát!
      Imé, megáll; a fellegek ballagnak el!

Csak a tavasz ébredte szebb
Mint a nyár csendes éjjele,
   A midőn fürtjein harmatcsepp ragyog,
      S piros orczával jő fel a vig dombokon!

Barátim, ah, már sír’tokat
Hideg, komoly moh nőtte be!
   Be boldog voltam én, míg véletek
      Láthattam a reggel tüzet s a csendes éjt!