Bor mellett (Kazinczy Ferenc)

Bor mellett szerző: Kazinczy Ferenc

1780-1790; Két változata ismert:

Fogy az élet, s nem sokára[1]      Szép korom majd elrepűl; Érzem, messze nincs határa,      S majd komor telére dűl. De borral sebes szárnyának      Lépvesszőket hányhatok, Bort hamar, bort! Múlásának,      Ha iszom, kacaghatok. Még most, hála istenimnek!      Kelyhem bátran forgatom Még most, hála istenimnek!      Lollimat csókolhatom. Még nincs aki elfogassa      Gyanúba vett levelem, Nincs aki tudakozgassa,      Ki sziszeg titkon velem. Lányka, jer, jer mártsd rózsádat      Kelyhem édes nedvibe. Fonjad azt s mellpántlikádat      Hajam barna fürtibe! Oltogasd szám szomjúságát,      S pajkoskodj addig velem, Míg az élet boldogságát      Nyilt karod között lelem!

Életem fut, s nem sokára[2][3]      Már e szép kor elrepűl; Érzem, messze nincs határa,      S majd komor telére dűl. De borral sebes tollának      Lépvesszőket hányhatok, Bort hamar, bort! elmultának      Ha iszom, kacaghatok. Még most, hála istenimnek!      Kelyhem bátran forgatom Még most, hála istenimnek!      Lollimat csókolhatom. Még nincs a ki elfogassa      Gyanuba vett levelem, Nincs a ki tudakoztassa,      Ki sziszeg titkon velem. Lyányka, jer, jer, mártsd rózsádat      Kelyhem édes nedvibe. Fonjad azt, s mellpántlikádat      Homlokom víg fürtibe. Ingereld szám szomjuságát,      S ah, éreztessed velem: Éltemnek fő boldogságát      Hogy csak kebledben lelem.

Források és jegyzetek

1. E változat forrása: Pintér: A magyar irodalom története I. Ötödik kiadás 1926. Középiskolai tankönyv, 283. oldal
2. E változat forrása: Kazinczy Ferencz válogatott munkái, Kiadta és bevezetővel ellátta: Balassa József, Remekírók képes könyvtára sorozat, Szerkesztő: Radó Antal, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. Udv. Könyvkereskedése, Budapest, 1903, 6. oldal
3. Balassa megjegyezte, hogy e költemény megírására Kazinczyt a Szigeti Veszedelemnek egy epizódja, a török ifjú éneke buzdította.