Szelmár és Szelma
Szelmár.
Oh ne sírj, te, kit oly igen szeretek,
Hogy tőled egy bús nap elszakaszt!
Majd ha amonnan Hesperus rád tekintget,
Én, boldog, itt leszek.
Szelma.
De setét éjben hágod meg. a szirteket!.
Vakító setét éjben lebegsz a vizek szinén!
Ha együtt koczkáznám véled éltemet,
Én, boldog, sírnék-e?