Nagyság, szépség

Nagyság, szépség
szerző: Kazinczy Ferenc

^[1]

Elfolya kétezer év, és még több, s végre megúnta
       A nagy Mennykövező hitvese s húga dühét.
Homlok-szűltje nem így. Fájt még, hogy az ídai bíró
       Cypris előtt őtet megfutamodni nagyá.
Paris bántott meg, Paris bosszúlja meg estem!
       Igy szól és harczra hívja ki Triptolemeüst.
Jő ez, s mint mikoron Mars lép szekerébe, s hatalmas
       Karral az ellennek nyúlt seregeire rohan;
Dönt, tapos, öl, pusztít, valamerre ragadja negéde,
       S láng, füst, jaj, riadás töltik el a nagy eget.
Cypria megdöbben. Nem küzde így díszes Achilles,
       Nem Diomedes, mond, így nem az álnok Ulyss.
Több ez mint Sándor, s Caesar, s a Károlyok, és az,
       Kit nekem hívemmé tett vala. Gabrielám.
Új fortélyt kíván az üdő; rettegje Minerva
       S a délczeg hős a spréngei hős Amazont^[2].
S ah, a spréngei szép Amazon már kezdi tusáját!
       S ah, szalad a réműlt spréngei szép Amazon!
S a diadalmas előtt Berheimnak tornyai rengnek,
       Mint a vén Bernhárd reng vala lábai alatt.
Pean! io Pean, nagy férfi! kiálta Cythere,
       Jer, légy már ezután kedvesem énnekem is.
Pallas néked erőt és bölcsességet adott: én
       Példátlan fényed drága jutaimit adom.
Ime Timandrámnak szép sarjadzása Lozilla^[3],
       Paphosom legszebb éke kebledbe röpűl.
Én nevelém őtet, s tavaszomnak mennyei díszeit
       E lángorczákra s e kecses ajkra rakám.
Ujjaim, illették szemeit, s bájolva lövellnek,
       Önt kivirúlt mellye hiblai szaglatokat.
Nincs seregemben dísz, mellyet nem bírna Lozilla,
       Nincs dísz, mellyet nem bírna Lozilla velem.
Fogd őt, s vége az örök harcznak. Ha Tritonia győze
       Általatok, győzzön Cypris is általatok.
Bal tüzeket lobbant a nagy Zeüs, tapsol az ég föld;
       Csak Barcs^[4] önt szomorú könnyet az angyal után^[5].

Jegyzetek

1. A szerkesztő, Balassa József megjegyzése: Kazinczy e költeményt 1810-ben írta Napóleon és Mária Lujza házassága alkalmából.
2. A sprényei hős Amazon – Lujza, porosz királyné.
3. Lozilla – Mária Lujza
4. Barcs – Bécs
5. Az utolsó sor másik átdolgozásban így hangzik: De angyala távoztán Ausztria búnak ered.