Vajda-Hunyad

Vajda-Hunyad szerző: Kazinczy Ferenc

1821

Szirt! rendíthetetlen, mint karja és keble rakódnak,
     Nagy mint ő, nagy mint társai, mint fia nagy!
Hol van urad? hol van Mátyás? hová leve László?
     Hol van az egykori fény? hol van az egykori zaj?
"Nincsenek!" így dörmög falaidnak kriptai csende.
     Nincsenek? ah... De mi ez! látom-e nyílni kapud?
Látom; zászlóját már szélnek ereszti Kapisztrán;
     Íme indúl, s vezeti győzedelemre hadát.
Szól a tárogató, s a síp, a trombita, s a hős
     Néma haragjában most maga léptet elő.
Jobbja és balja felől László szökdelteti ménét,
     S atyjának vészi és osztja parancsolatit...
Szirt, mi vagy, és mi valál egykor! megborzadok. A hű
     Érti a szent jelenést, s felriad álmaiból.