A hit szava
szerző: Kazinczy Ferenc

Az oktalan bölcs titeket, istenek,
Tagadni akarna; de ti felette meg-
    Dördítitek bosszús ütéssel ,
        A ropogó tüzeket, hogy Újhely

És a Hegyalják tornyai rengenek,
S fortyanva csap ki partjain a Tisza;
    S ő sápadozva roggyan össze:
        Érzi hatalmatokat, s tagadja.

Ekként dühűltek egykor az elfajult
Tellus szülöttjei ellenetek; de Zeüs
    Felkölt; futának ők, s az ádáz
        Enceladust leteríté az Aetna.

Engem szerény szív vonz tífelétek, és
Nem ingható hit, s magzati félelem.
    Áld .szenvedésim közt nyögésem,
        Áld poharam, ha virág övedzi.

Az éj sötétét tiszta nap, a fagyos
Telet tavasz s nyár váltja fel, és az ősz,
    Gerézddel ékesítve főjét,
        S újra setét jön elő, fagy újra.

Hadd jöjenek! ti gondotok az. Nekem
Örvendni illik, tűrni, remélleni.
    Ég föld szakadjon össze, szórja
        Lángjait a Phlegethon! Ti védtek.