Az éjjeli vendég

Az éjjeli vendég Anakreon III. dala szerző: ismeretlen, fordító: Kazinczy Ferenc

Kazinczy korában e verseket Anakreónnak tulajdonították, később azonban filológusok kiderítették,
hogy valójában Anakreón modorában írott ógörög dalokról, úgynevezett anakreonteiákról van szó.

Az éjjel, a midőn már
Elszunyadék vala,
Bezárt ajtómat Ámor
Lármásan zörgeté.

Ki vagy? mi kell? kiálték;
Ily későn mit keressz?
„Fogadj be, gazda, kérlek,
Egy kisded gyermeket!

Régóta a setétben
Tévelygek fel s alá,
S ha meg nem szánsz, az őszi
Esőben megfagyok.”

így szólott. Én azonnal
Meggyújtám mécsemet,
S a jajgatót feléledt
Tüzemhez ültetém.

S fagyos kezér kezem közt
Melengetém, s haja
Elázott fürtje közzűl
Csafartam a vizet.

„Magamhoz tértem; úgymond,
De nézzük húromat:
Nem tágította-é meg
A zápor ívemen?”

S legottan egy gonosz nyíl
Verte által mellemet,
„Jól hord! mond ő. De szíved,
Gazdácska, fájni fog!”