Szendrey Júlia naplója

Szendrey Júlia naplója
szerző: Szendrey Júlia

Petőfi Sándor hitvesének 1846 februárja és 1858. között írt naplója, illetve naplószerű feljegyzései.^[1]

Információ erről a kiadásról

Tartalom

Júlia leánykori naplója (1847. szeptember 22. – 1847. december 18.)
Júlia fiatalasszony kori naplója (1848. szeptember 30. – október 17.)
Júlia erdődi naplója 1848-ból (1848. szeptember 30. – október 17.)
Júlia ceruzás kézirata (1849.)
Júlia kolozsvári naplója (1849. november 8. – 1850. március 25.)
Egy lap töredék 1850 tavaszáról (1850. május)
Júlia kézírásával négyoldalas töredék (1854. október 5.)
Júlia kézírásával kétoldalas töredék (1854. október 5.)
Tünődések (1854. október 5.)
A gyáva férfi (1850-es évek vége)
Júlia Erdődről (kb. 1856-58)

Megjegyzés

↑ Szendrey Júlia levelesládájának kéziratait, amely levelezését, verseit és elbeszéléseit, valamint Petőfi Sándor és Arany János mintegy 32 oldalnyi ismeretlen kéziratát, továbbá a költőnő teljes naplóját, illetve naplószerű feljegyzéseit tartalmazta, 1925-ben ajánlották fel közlésre a Pesti Naplónak. Az irodalmi hagyatékot Mikes Lajos és Dernői Kocsis László dolgozta fel és jelentette meg 1930-ban Szendrey Julia ismeretlen naplója, levelei és halálos ágyán tett vallomása. címmel.
Szendrey 18 évesen, 1846 februárjában kezdett naplót írni, s kisebb-nagyobb megszakítással élete végéig írt feljegyzéseket. Az eltűntnek hitt naplóból korábban is közöltek rövidebb-hosszabb részleteket, amelyeknek alapja az Életképek 1847. október 31-i és november 7-i számában Petőfiné naplója címmel, valamint a győri Hazánk című lapban 1847. október 31-én Naplótöredék címmel megjelent részek voltak. Ugyancsak a Naplóból kiszakított részlet volt Szendrey Júliának az Életképek 1848. január 2-i számában Halhatatlanság címmel megjelent elmélkedése.
A régi kiadásoknak a teljes naplóval történt egybevetése után kiderült, a korábban közreadottak közül a Koltó, 1847. október 17-i keltezésű rész a legkésőbbi, tehát addig csak Júlia leány- és fiatalasszony kori feljegyzései voltak ismertek. Ráadásul kisebb-nagyobb eltérés is mutatkozott a régebben megjelent szövegekhez képest. Mikes kiderítette, hogy az apró, valójában formai, de lényeget nem érintő változtatásokat maga Petőfi végezte, aki személyesen másolta le és küldte el a lapoknak Júlia naplórészleteit.
A Mikes Lajos által közölt napló szövegéhez lábjegyzetként felhasználásra kerültek Bihari Mór szépirodalmi és jogi író, Szendrey Júlia korábban megjelent publikációit összegyűjtő és Petőfiné Szendrey Júlia költeményei és naplói címmel 1909-ben megjelentető szerkesztő megjegyzései, mivel azok segítik a napló egyes bejegyzéseinek jobb megértését.

[1] Szendrey Júlia levelesládájának kéziratait, amely levelezését, verseit és elbeszéléseit, valamint Petőfi Sándor és Arany János mintegy 32 oldalnyi ismeretlen kéziratát, továbbá a költőnő teljes naplóját, illetve naplószerű feljegyzéseit tartalmazta, 1925-ben ajánlották fel közlésre a Pesti Naplónak. Az irodalmi hagyatékot Mikes Lajos és Dernői Kocsis László dolgozta fel és jelentette meg 1930-ban Szendrey Julia ismeretlen naplója, levelei és halálos ágyán tett vallomása. címmel.
Szendrey 18 évesen, 1846 februárjában kezdett naplót írni, s kisebb-nagyobb megszakítással élete végéig írt feljegyzéseket. Az eltűntnek hitt naplóból korábban is közöltek rövidebb-hosszabb részleteket, amelyeknek alapja az Életképek 1847. október 31-i és november 7-i számában Petőfiné naplója címmel, valamint a győri Hazánk című lapban 1847. október 31-én Naplótöredék címmel megjelent részek voltak. Ugyancsak a Naplóból kiszakított részlet volt Szendrey Júliának az Életképek 1848. január 2-i számában Halhatatlanság címmel megjelent elmélkedése.
A régi kiadásoknak a teljes naplóval történt egybevetése után kiderült, a korábban közreadottak közül a Koltó, 1847. október 17-i keltezésű rész a legkésőbbi, tehát addig csak Júlia leány- és fiatalasszony kori feljegyzései voltak ismertek. Ráadásul kisebb-nagyobb eltérés is mutatkozott a régebben megjelent szövegekhez képest. Mikes kiderítette, hogy az apró, valójában formai, de lényeget nem érintő változtatásokat maga Petőfi végezte, aki személyesen másolta le és küldte el a lapoknak Júlia naplórészleteit.
A Mikes Lajos által közölt napló szövegéhez lábjegyzetként felhasználásra kerültek Bihari Mór szépirodalmi és jogi író, Szendrey Júlia korábban megjelent publikációit összegyűjtő és Petőfiné Szendrey Júlia költeményei és naplói címmel 1909-ben megjelentető szerkesztő megjegyzései, mivel azok segítik a napló egyes bejegyzéseinek jobb megértését.

[1]