Szendrey Júlia naplója
szerző: Szendrey Júlia
Petőfi Sándor hitvesének 1846 februárja és 1858. között írt naplója, illetve naplószerű feljegyzései.[1]

Tartalom szerkesztés

  1. Júlia leánykori naplója (1847. szeptember 22. – 1847. december 18.)
  2. Júlia fiatalasszony kori naplója (1848. szeptember 30. – október 17.)
  3. Júlia erdődi naplója 1848-ból (1848. szeptember 30. – október 17.)
  4. Júlia ceruzás kézirata (1849.)
  5. Júlia kolozsvári naplója (1849. november 8. – 1850. március 25.)
  6. Egy lap töredék 1850 tavaszáról (1850. május)
  7. Júlia kézírásával négyoldalas töredék (1854. október 5.)
  8. Júlia kézírásával kétoldalas töredék (1854. október 5.)
  9. Tünődések (1854. október 5.)
  10. A gyáva férfi (1850-es évek vége)
  11. Júlia Erdődről (kb. 1856-58)


Megjegyzés
  1. Szendrey Júlia levelesládájának kéziratait, amely levelezését, verseit és elbeszéléseit, valamint Petőfi Sándor és Arany János mintegy 32 oldalnyi ismeretlen kéziratát, továbbá a költőnő teljes naplóját, illetve naplószerű feljegyzéseit tartalmazta, 1925-ben ajánlották fel közlésre a Pesti Naplónak. Az irodalmi hagyatékot Mikes Lajos és Dernői Kocsis László dolgozta fel és jelentette meg 1930-ban Szendrey Julia ismeretlen naplója, levelei és halálos ágyán tett vallomása. címmel.
    Szendrey 18 évesen, 1846 februárjában kezdett naplót írni, s kisebb-nagyobb megszakítással élete végéig írt feljegyzéseket. Az eltűntnek hitt naplóból korábban is közöltek rövidebb-hosszabb részleteket, amelyeknek alapja az Életképek 1847. október 31-i és november 7-i számában Petőfiné naplója címmel, valamint a győri Hazánk című lapban 1847. október 31-én Naplótöredék címmel megjelent részek voltak. Ugyancsak a Naplóból kiszakított részlet volt Szendrey Júliának az Életképek 1848. január 2-i számában Halhatatlanság címmel megjelent elmélkedése.
    A régi kiadásoknak a teljes naplóval történt egybevetése után kiderült, a korábban közreadottak közül a Koltó, 1847. október 17-i keltezésű rész a legkésőbbi, tehát addig csak Júlia leány- és fiatalasszony kori feljegyzései voltak ismertek. Ráadásul kisebb-nagyobb eltérés is mutatkozott a régebben megjelent szövegekhez képest. Mikes kiderítette, hogy az apró, valójában formai, de lényeget nem érintő változtatásokat maga Petőfi végezte, aki személyesen másolta le és küldte el a lapoknak Júlia naplórészleteit.
    A Mikes Lajos által közölt napló szövegéhez lábjegyzetként felhasználásra kerültek Bihari Mór szépirodalmi és jogi író, Szendrey Júlia korábban megjelent publikációit összegyűjtő és Petőfiné Szendrey Júlia költeményei és naplói címmel 1909-ben megjelentető szerkesztő megjegyzései, mivel azok segítik a napló egyes bejegyzéseinek jobb megértését.