Magyar mythologia
szerző: Ipolyi Arnold
Introite et hic dii sunt.
Heraklit.
.....είς ό θεός.
Παύλου Ρωμ. γ λ
Perdifficilis, Brute, qoud tu minime ignoras, quaestio est de natura deorum: quae ad agnitionem animi pul cerrima est.
Cicero de nat. deor. I. 1.
EMLÉKÉNEK.
Ha a zivatar elviharzott a férfi karok új erővel fognak a munkához.
És ha az eget még ború födi, ki tekintünk a messze látkörbe, le keletnek s fel nyugotnak, keresve a napot, mely hajnalunkat körülragyogta, s kérdezve a leáldozótól, leszen-e még számunkra egy utó derűsugára, de a jövőt az istenség jóltevő leple fedi, míg a múltban annak magvai már elvetvék, ezen múlt, a történt dolgok tudata a sugár, melynek világánál a jövő homálya felderül, a szövétnek, mely a borúhomályban vezérel, a mag, mely a romok közt is egy új élet rügyeit fakasztja.
És ha ne talán büszke öntetsző eszmének látszik e lapok tartalmát a történet e nagyszerű vonásaival jellemezni, szabad legyen figyelmeztetni, hogy az emberiség világéletének története nem csak a népek hadkalandjaiban s uralkodások viszontagságaiban nyilatkozik, de az emberi szellem azon benső érzetében, melynek ezek csupán egyes külső jelenségei, ennek legegyetemesb s legmagasztosb eszméje a vallás, az emberiség támasza s talpköve, melyben a korszakok s nemzetek szellemi és erkölcsi fönsége minden időn át tükröződik, ich kann und will mich nicht trennen von dem glauben dass die geschichte des religiösen sinnes, der grosse lichtpunkt aller natur-, völker-, staaten- und menschengeschichte sei, mond történetiróink egyik legjobbika Feszler, és mint Kölcseynk a kül remekiró után viszhangoztatja: az ember isteneiben nyomja ki saját jellemét.
Ajánlvák pedig e lapok a kitünő férfi emlékének, kit míg élt, fejedelmi kegy s népszerűség fogott körül, tanítása főiskolák tanszékeiről hangzott, munkássága tudományos intézeteket hatotta át, lángelméje az emberi tudás majd nem minden rétegeit bejárta, hol a természet növényélete, az emberi nyelvszerkezet, a homályfedte ősidők emlékei legmélyebb aknáiból a legragyogóbb kincseket hozta fel a napfényre.
De mit ennyi messzevágó munkásság között, honától elválva, idegen hivatások mellett legnagyobb kegyelettel s honfiúi kötelessége legbüszkébb érzetével ránk nézve legbecsesebbet tett, ápolt s nevelt, az a magyar történetkútfők legdrágább ékkövei körüli áldozatteljes fáradozása volt, ez tevé munkálkodása zsengéjét, kisérte élete delén, örömei s előmenete legfőbb fokán, felderíté élte zavaros napjaiban, vigasztalá annak borús alkonyán, s csak élete fonala megszakadtával tört bele iróeszköze is, még síron túli hagyománya által is, az Árpádok dicső emlékével, emelve magának a legszebb emléket.
Ma, midőn már évek előtt egy kora élet estéjén adáz végzetek közt sírjába szállott, a kegy és dicsőités rég megszűnhetett, a sebes léptekkel haladó emberi szellem legmesszebb ható vizsgálatait is maholnap túl szárnyalhatá, — de mi ránk néz még mindig a kegyelet, kiknek egyiránt keble legnemesb érzését s munkásságát szentelé fel, s a dús örökséget hagyta, melyből a hazai történetbuvár kifogyhatatlanul emészthet a nemzeti tudományt felépítő munkálkodása közt, s melyhez rögös pályáján, mint megnyitott forráshoz sokáig járand erősödést meríteni, méltó tehát, hogy sírjára olykor hálavirágot vessen, — legyen ezen irói zsengém e kegyelet egyik jele, s kölcsönözzön magának tiszteltje nevétől díszt.
KÚTFŐK.
I. Történet.
II. Néma élő emlékek.
III. Nyelv.
IV. Néphagyomány.
V. Külföldi mythologiai irodalom.
MAGYAR MYTHOLOGIAI IRODALOM.
Isten név eredete, jelentése, mythosi összefüggések. Az istenrőli hit, tulajdonságai és személyesítése a magy. ősvallásban. A nemzeti istenség: magyarok istene
A magy. pog. vallás isteneirőli adatok, dii scythici, scythica numina. dii patrii. Mars. Hercules hadisten. Damasek. Úr. Ármány. Manó. Fene. Nyavalya. Guta. Mirigy. Csoma. Dobroc. Láz. A mono- és polytheismus a magy. ősvallásb.
I. Úr.
II. Ármány. Ocsmány.
III. Manó.
IV. Fene.
V. Nyavalya
VI. Guta.
Ördög név nyomozása, jelentése. Urdung, ördöng, ör-dög. Dög. dev. őr. aor, eor, Ares. Hepciher, Kopciher. Fránya. Dromó. Sívó. Az ördögrőli szólások, ősvallási képzetek, személyesítése, és tulajdonságai
I.
II.
III.
IV.
V.
Tündéri hitregénk köre. A név jelentése. Tündérország, tündéri boldog aranykor, társaslét. A rosz tündérek. Banyák, bábák. Végzet- és jósnők. Hadnemtők. Turul. Alirumna. Rovó- rovásló- varázsló- iraló-nők. Tündér nevek. Delibáb. Lég- és víztündérek. Hattyúnők. Vízszellemek : Sellő. Vándor-láp. Vízi csikó. Fullasztók. Duna tündére. Vízszörnyek. — Erdei, hegyi szellemek. Faunok. Mohosnők. Fanyövők. Kőmorzsolók. Rémek. Váz. Láz. Gnómok. Kincsőrök. Bányaszellemek. Házi nemtők. Manó. Babós. Babszem. Hüvők. Tilinkó
V. Óriás.
Óriás név nyomozása. Az óriási mythos kosmogoniai jelentése. Óriási szikla és kövületképletek, hegylakuk, hegyalkotásuk. A természetelemek óriásalakbani személyesítései. Az óriás alakja, tulajdonságai. Az óriási mythos ethnogeneticai jelentése, óriási ősnépnevek: Magog, Hün - Hún, Obor - Avar, Ogre - Magyar, Tschud - Finn, Tatár. Óriási építmények. Óriási ős népatyák : Nimrod, Nemere. — Törpék
VI. Hősök.
A hős- és hitrege. Óriás-mythosi összefüggések. A hős név, erős jelesek. A nemzeti ősatyák : Nemere, Hunor, Magor. Honalapítók. Magyar népségnevek. Magyar hét nemzetségnév. Besenyő themák. Hún, Kún és Magyar-vezérek nevei. Székely nem- és ágnevek. A nemzeti fejedelmi genealogiák. Etele. Csaba. Álmos. Turuli nem. Árpád és hősköre. Istváni kör, Chanád, Thonuzoba. László és hősköre. Mátyási hőskör. Toldi Miklós. Pokolba járó hősök. Tar, Tót és Dózsa. A népmonda hősei. Haramiák, zsiványok
VII. Elemek.
Természetelem tisztelet. I Tűz, a m. ősvallás tűztiszteletérőli adatok, az istenség tűzjelképe, tűz halmok, tűz jelek, sz. tüzek, tűz eredet, gerjesztés, vad- élő- új-tűz. Tűzszertartások, lustratiók, áldozatok, babonák. Tűz személyesítése. — II Víztisztelet, vízmelléki telepedések, temetkezések. A négy folyam, sz. kútak, jós források. Víz áldozatok, lustratiók. Víz személyesítése. — III Föld, tisztelete, szertartások határjárás s iktatásnál, földeskü. Földanya, eleven-szűz-föld, földindulás, földdeli szokások, babonák. Föld személyesítése. — IV Lég, szél, a főlények eleme, jelensége. A szél személyesítése, szélkakas, szélanya, a 4 széltestvér, szélsógor. A szél laka, tempestariusok, széláros, szélgerjesztés, csillapítás. Szél nevek
VIII. Állatok. Növények.
Állatok s növényekrőli mythosi képzetek. I Állat, lelkes. Sárkány. Lidérc, iglic. Grif. Tátos. Turul. Vezérállatok. Szarvas. Ökör, bika, tehén. Eb. Kecske. Farkas. Vadkan. Oroszlán. Medve. Macska, Disznó, emős, diszke. Kígyó. Béka. Madarak. Kerecsen. Ráró. Gólya. Fecske. Kakas. Holló. Varjú. Szarka. Galamb. Páva. Halálmadár. Kakuk. II Fák, növények. Szádokfa. Diófa. Vasfű, tisztesfű, boldog-virág, varázs-virág, Csaba-ír, László-füve , gólya-köröm, temondádfű, holdfű, tűzvirág st.
IX. Égi testek, természeti tünemények.
Ég, menny. I Nap, neve, tisztelete nyomai, nap úrfi, solium, solarium, kardvágási eskü a nap felé. Hold, hold-idő, hold-foltok, hold- és napfogyatkozás. Tündéri nap- és holdanyák, nap- és holdkirály, nap-tátos, holdas ló. Csillagok, csillagfutás, göncöl szekere, ég és hadak útja, kaszás, fiastyúk, hetevény, ökörhajtó, Lehel s Mátyás kürt, Mátyás szem, László szekér, tátos, szarvasnyom, tatárdúlás, sellő, tündérfő. Szivárvány, bábabukra. Üstökös csillag. II Nap és éj, virradat, pitymallat, villamodat, hajnal st. holval, reg, dél, napnyugta, leáldozta, este, éjfél. III. Nyár és tél, ősz, tavasz, nyárhírnökök, télkihordás, kisze, borzas böjti boszorkány, tőkehúzás, bőgő temetés, nyár bejövet, zöldág hordás, pünkösdi király, a tél szürke lova, őszszakála
X. Világ.
Visszatekintés az eddigiekre és átmenet. Világteremtés, chaos, heo, hiu, teremtés, természet, föld, anyag, ar-any. Világtojás, lidérc-, tátos-, sárkány-tojás. Ördög-tojás és teremtés, a szellemi jó és anyagi rosz világ teremtése. Mony, tyúkmony, kókonya, Kókos. Világelemek, világalakítás, makrokosmos és mikrokosmos. Ember teremtése, testalakítás. Világ, hétvilág, másvilág, alvilág. Világfa. Aranykor, éden, aranykert; a nemzeti aranykor, boldog hon és ős lét; az elfajulás; vízözön
XI. Lélek. Végzet. Átok. Üdv.
Test telkesítése, lélek eleme. Lélek, lét, lég, szellem, szellő. Lélekszabadság, bűntudat. Végzet, sors, nyíl, szer, kárhozat, átok; bód, boldogság, szerencse, szerencse kereke, üdv, áldás, megváltás. A végzet képzete, a végzet-nemtők, csillagzatok befolyása, burokban születés st. Átok képletek, elsülyedés, állat-, fa-, kővé-válás. A vezeklés, erény, szabadítás képletei a mondában. A nemzeti rendeltetés és átok. Az eltünő, elsülyedő hősök, a nemzeti szabadító s megváltó hősök. A világcsata és megváltás
XII. Halál utáni állapot.
A lélek testbőli kimenete, halálon túli léte. Lélekvándorlás, fokozatai, átmenete növény-, virág-, fába, állatokba, a madár, galamb, hattyú, rovar, lepke st. alakba. Farkaskoldus, veszett csikó. Bolygótűz, lidérc, tüzes emberek, tüzes rémek, kísértetek; halottak visszajövete, körüljárása. Halál, személyesítése, csontváz, halavány, kaszás, halász; halál öldöklése, megérkezése, ugrása. Menet a másvilágra, a halál útja, lova, szekere, átmenet a folyón, hídon st. Saru, keztyű, kalap az útra. Másvilági élet s lakhely, boldogsághely, menny, a hősök mennyországa; az ellenségekeni uralkodás, égiháború, a csillagokbani lak. Pokol, patvar, pitvar, tornác, udvar, koponyavár; pokoli fajzatok, kínok st.
XIII. Varázs.
A varázs, mint a lélekszabadság mozzanata, a varázs elmélete, történeti jelensége, mythosunkbani nyoma. — Bű. Báj. Varázs. Kuruzs. Igézés. Ráolvasás, kiolvasás, igéző ráolvasási formulák és áldások. Iralás, irás, dauzsolni. Kantérolás. Vajakolni. Vahor, vahorász. Fives. Szemtől jövés. Megcselekvés, megvesztés, megverés, tétemény, megrontás. — Varázseszközök: varázsvessző, varázs-gyürű, -tükör, -síp, -világ, bájital, láthatatlanná tevő köpöny. száz mértföldet halladó saru. bűvös fegyverek: kard, nyíl, bárd, öv, ing, föveg, vért, tarisznya, bunkó. Boszorkányi bűvös eszközök. Előítélet. Babona, babicsolás st.
XIV. Boszorkány.
A boszorkányi képzetek mythosi alapja, tényezői. középkori újabb elemek. A boszorkány név. emlékeinkbeni nyomok. A boszorkányrege. az ördög megjelenése, csábítása; a boszorkányi örökség. tanítás, beavatás, abrenuntiatio, fogadás és hódolat, vérrel aláirás. megbélyegzés. Drómó, Hop, Hopciher, bakkecske. boszorkányi összejövetek, áldozatok, áldomások, főzés, lakoma, tánc, zene. gyülekezet-hely s idő. társulataik, ördög- drómó-had. vezérek, hadnagyok, atyamesterek, fűhordók. a boszorkányi alak, légben járás, eszközök, öv, ing st. repülőzsir. föld- és termés-károsítás, harmatszedés, szárazság, jégeső, szélvész gerjesztése. emberkárosítás, szívvájás, gyermekragadás, kuruzs, gyógyítás, jövendölés, bűvölés. Szépasszonyok
XV. Papok.
Táltosok, mágusok, bölcsek. Jósok, Javós. Bűvösök. Bájosok. Varázsoló. Bélnézők. Garaboncos deák. Papbírói hivatalok: Kádár. Rabonbán, ravó, ribonc. Gyula. Horkáz. Kárkán. Kárház. Bilochus, bélyeges. Templombíró. Pristaldus, peres. Öspörös. Érsek. Főpapság és fejedelemség. Papi rend, osztály és családok. Papnők: jós- és varázsló-nők
XVI. Sz. Helyek. Oltárok. Bálványok. Jelvek.
Istentiszteleti helyek. fák, falvák, ligetek, sz. és királyerdők, hegyek ormai: Áldomás feje, Tűzhalom, Őr- és Sírhalom, Kádár halma, Öthalom, Forgóhalom st. Bondavár, Feltűz, Pogány-, Bálványos- és Tündérvárak. Keve háza. Vár, egyház, csarnok, udvar, terem. — Oltárok, oltárkő, menedékkő. — Bálvány, báva, balita, helynevek, emlékek. bálványkő, bábakő. — Jelvek: kard, nyil, zászló, bárd, buzogány. jelvek használata. számok
XVII. Istentisztelet. Áldozat. Ünnepek. Szertartások.
Ima, imádás, kérés, könyörgés, esdeklés, kiáltás, igézés, olvasás. Ének. Áldozat, áldomás, áldás. emberáldozat, gyermekáldozat. állat-, növény-áldozatok. áldomás, áldozati szertartások. bélnézés. libatio, véráldomás. áldozó edények. székely áldozópohár. kürt, vatalé, kaponya. Szer- tartások, zene, igrec, hegedű st. táncok, hódolat, tisztelet. gerjedet. hajvágás, pilis. Ünnepek. hétnapok. Keddasszony. Vásárnap. Születés, csök st. Házasság. Eskü
XVIII. Temetés.
Halotti szertartások, gyász. hajvágás, testsebzés, kiterítés, sirató. követő, bucsúztató. körülhordás, halotti áldozatok, engesztelés, torlás, emberek s állatok leöletése a síron. temetési szokások, lóvitetés, bajvívás, lovagi- temetési-játékok, tor, haláltánc, dusenikok, torlók. Földbe temetés, elégetés, tűzrakás, máglya, perzselés. Sír, halom, ravatal. koporsó. verem
Adalékok
Névjegyzék
Tartalom