Kútfők (Magyar mythologia)

← ElőszóMagyar mythologia
szerző: Ipolyi Arnold
KÚTFŐK.
Történet →

                                                  Es ist der trieb dieser zeit, die wie die alte die geschichte hingegeben, um die poesie zu finden, so wieder in der dadurch                                                                   gewonnenen poesie die verlorne geschichte sucht.
                                                                           Görres, Firdasi's Schah nameh I, XI.


A mennyire egy részt szűk e tér, ha csupán szorosan vett mythologiai kútfőinkről van szó, annyira mérhetetlenül tág, ha mind azt mi tárgyunkra némikép szolgál, felsorolni akarjuk. Azért legelől is a tájékozás szükséges a megszokott e nemű felosztásokkal: a közvetlen és közvetett, élő, néma s szóbeli kútfőkre nézve. Mi már a közvetlen kútfőket illeti, ilyeneknek — minők például a hinduknál a shasta, veda s purana, a zendben az avesta st. — a legtöbb mythologiákhoz hasonlón, teljes hiányával vagyunk. Azért szó csak ama másod rendű közvetett, élő, néma és szóbeli emlékekről lehetne még némileg e tekintetben; de erre nézve is az elsők, mint pogány templomaink, bálványok, istentiszteleti eszközök, edények, sírok s egyéb ily emlékeinknek igen csekély, kétes vagy épen semmi ismeretével sem birunk, miért innét tárgyunkra is csak szűk világ derülhet; más felül amaz szóbeli előemlékek, minő maga a nyelv, különösen a régi nyelv, és sajátlag a néphagyomány rege, monda, szokás, babonás hiedelem máris csak közvetve, leplezetten, öntudatlanul, többnyire elsimítva s más célra alkalmazva, mellékesen tarták fel e nemű eredetük emlékét, mintsem hogy közvetlen kútfőül volnának vehetők. — Azért összes kútfőink általában fő s mellékesekre volnának osztályozhatók, s fontosságuk szerint a következő rovatokban adhatók.

I. Történet.

II. Néma élő emlékek.

III. Nyelv.

IV. Néphagyomány

V. Külföldi mythologiai irodalom

MAGYAR MYTHOLOGIAI IRODALOM