Hamlet/Negyedik felvonás, 1. szín

← Harmadik felvonás, 4. színHamlet
szerző: William Shakespeare
(Negyedik felvonás, 1. szín)
Negyedik felvonás, 2. szín →
Scene 1. A room in the castle.
Király, Királyné, Rosencrantz, Guildenstern jőnek.
Enter King Claudius, Queen Gertrude, Rosencrantz, and Guildenstern
KIRÁLY
Van e sok mély fohászban tartalom
Fordítsátok le; meg kell értenünk.
Hol a fiad?
King Claudius
There's matter in these sighs, these profound heaves
You must translate: 'tis fit we understand them.
Where is your son?
KIRÁLYNÉ
Hagyjátok e helyet kissé nekünk.
Rosencrantz és Guildenstern el.
Ah jó uram, mit láttam én az éjjel!
Queen Gertrude
Bestow this place on us a little while.
Exeunt ROSENCRANTZ and GUILDENSTERN
Ah, my good lord, what have I seen to-night!
KIRÁLY
Mit, Gertrud? Hogy van Hamlet?
King Claudius
What, Gertrude? How does Hamlet?
KIRÁLYNlÉ
Háborog,
Mint tenger és szél, ha versengenek,
Melyik hatalmasb. Amint bősz rohamban
Hall egy kevés neszt a kárpit mögött,
Kardot ragad: »Patkány! patkány!« kiált,
S vad képzetében a jó öreg embert
Látatlanból leszúrja.
Queen Gertrude
Mad as the sea and wind, when both contend
Which is the mightier: in his lawless fit,
Behind the arras hearing something stir,
Whips out his rapier, cries, 'A rat, a rat!'
And, in this brainish apprehension, kills
The unseen good old man.
KIRÁLY
Ó, sulyos tett!
Velünk is úgy tesz, ha mi ott vagyunk.
E nagy szabadság folyvást fenyeget,
Tenmagad, engem, és mindenki mást.
Haj! hogy felelni ez erőszakért?
Minket okolnak majd: vigyázatunk
Mért nem szorítá fékre, láb alól,
Ez őrjöngő fiút; de úgy szerettük,
Hogy meg nem értők az ildom szavát,
Sőt rejtegetve, mint csúf kórt a kóros,
Hogy meg ne tudják, még tápláltuk azt
Élet-veszéllyel is. Aztán hová ment?
King Claudius
O heavy deed!
It had been so with us, had we been there
His liberty is full of threats to all;
To you yourself, to us, to every one.
Alas, how shall this bloody deed be answer'd?
It will be laid to us, whose providence
Should have kept short, restrain'd and out of haunt,
This mad young man: but so much was our love,
We would not understand what was most fit;
But, like the owner of a foul disease,
To keep it from divulging, let it feed
Even on the pith of Life. Where is he gone?
KIRÁLYNÉ
Rejtekbe vonni a holt tetemet;
Amely fölött még őrültsége is,
Mint aljas ércek közt a nemesebb fém,
Tisztán ragyog: siratja, kit megölt.
Queen Gertrude
To draw apart the body he hath kill'd
O'er whom his very madness, like some ore
Among a mineral of metals base,
Shows itself pure; he weeps for what is done.
KIRÁLY
Ó, Gertrud! Jer velem.
Mihelyt az ormon tetszik egy sugár,
Hajóra küldjük. E szilaj merényt,
Fönség, ügyesség által, már nekünk kell
Palástolgatni és kimenteni.
Ha! Guildenstern!
Rosencrantz és Guildenstern jőnek.
Két jó barát, segéljetek tovább is.
Őrült fiunk Poloniust megölte
S anyja szobájából kivonszolá
Kutassátok fel, s a holt tetemet
Elcsalva tőle szép szóval, vigyétek
A kápolnába. Járjatok serényen.
Rosencrantz és Guildenstern el.
Jer, hívjuk össze legbölcsebb barátink;
Tudassuk e szilaj tettet velök,
S hogy mit teendünk; így a rágalom
– Mely suttogása mérges nyilait
Világ sarkáig oly bizton lövi,
Mint célhoz ágyu a golyót – talán
Nevünk elvétve, a sebezhetetlen
Léget találja. – Ó, jer hát, jere!
Lelkem zavarral és búval tele.
Elmennek.
King Claudius
O Gertrude, come away!
The sun no sooner shall the mountains touch,
But we will ship him hence: and this vile deed
We must, with all our majesty and skill,
Both countenance and excuse. Ho, Guildenstern!
Re-enter ROSENCRANTZ and GUILDENSTERN
Friends both, go join you with some further aid
Hamlet in madness hath Polonius slain,
And from his mother's closet hath he dragg'd him
Go seek him out; speak fair, and bring the body
Into the chapel. I pray you, haste in this.
Exeunt ROSENCRANTZ and GUILDENSTERN
Come, Gertrude, we'll call up our wisest friends;
And let them know, both what we mean to do,
And what's untimely done...
Whose whisper o'er the world's diameter,
As level as the cannon to his blank,
Transports his poison'd shot, may miss our name,
And hit the woundless air. O, come away!
My soul is full of discord and dismay.
Exeunt
Harmadik felvonás, 4. szín Hamlet (Negyedik felvonás, 1. szín) Negyedik felvonás, 2. szín