Hamlet/Harmadik felvonás, 4. szín

← Harmadik felvonás, 3. szín

Hamlet szerző: William Shakespeare (Harmadik felvonás, 4. szín)

Negyedik felvonás, 1. szín →

Szoba ugyanott.	Scene 4. The Queen's closet.
Királyné és Polonius jő.	Enter Queen Gertrude and Polonius
POLONIUS Mindjárt jön. Aztán rakja meg, királyném Nincs mód kiállni, mondja, csínjait; Most is csupán felséged állt közötte S a nagy harag közt. Én itt hallgatódzom; Csak kérem, bánjon kereken vele.	Lord Polonius He will come straight. Look you lay home to him Tell him his pranks have been too broad to bear with, And that your grace hath screen'd and stood between Much heat and him. I'll sconce me even here. Pray you, be round with him.
HAMLET Künn. Anyám, anyám, anyám!	Hamlet Within Mother, mother, mother!
KIRÁLYNÉ Csak bízza rám: ne féltsen engemet. Vonuljon vissza; hallom lépteit. Polonius elrejtezik. Hamlet jő.	Queen Gertrude I'll warrant you, Fear me not: withdraw, I hear him coming. POLONIUS hides behind the arras Enter HAMLET
HAMLET Nos hát, anyám, mi tetszik?	Hamlet Now, mother, what's the matter?
KIRÁLYNÉ Hamlet, nagyon megsértetted atyádat.	Queen Gertrude Hamlet, thou hast thy father much offended.
HAMLET Anyám, nagyon megsértetted atyámat.	Hamlet Mother, you have my father much offended.
KIRÁLYNÉ Jer, jer; nyelved hiú szót viszonoz.	Queen Gertrude Come, come, you answer with an idle tongue.
HAMLET Menj, menj; kötözködő nyelved gonosz.	Hamlet Go, go, you question with a wicked tongue.
KIRÁLYNÉ Mi volt ez, Hamlet?	Queen Gertrude Why, how now, Hamlet!
HAMLET Mi baj, édesem?	Hamlet What's the matter now?
KIRÁLYNÉ Feledtél?	Queen Gertrude Have you forgot me?
HAMLET Nem, a szent keresztre! nem Ön a királyné, férje öccse' nője; De – bár ne volna az – anyám is ön.	Hamlet No, by the rood, not so You are the queen, your husband's brother's wife; And–would it were not so!–you are my mother.
KIRÁLYNÉ Ha így van, küldöm, aki bír veled.	Queen Gertrude Nay, then, I'll set those to you that can speak.
HAMLET Jer, jer, ne moccanj; ülj le csöndesen Tapot se innen, míg tükrömbe nem nézsz, Mely megmutatja szíved bensejét.	Hamlet Come, come, and sit you down; you shall not budge; You go not till I set you up a glass Where you may see the inmost part of you.
KIRÁLYNÉ Mit akarsz velem? csak nem akarsz megölni? Segítség!	Queen Gertrude What wilt thou do? thou wilt not murder me? Help, help, ho!
POLONIUS A kárpit megett. Hó! segítség! hej! segítség!	Lord Polonius Behind What, ho! help, help, help!
HAMLET Hahó! patkány? Kardot ránt. Meghalt; itt egy arany rá! Meghalt. Átszúr a kárpiton.	Hamlet Drawing How now! a rat? Dead, for a ducat, dead! Makes a pass through the arras
POLONIUS A kárpit megett. Végem van. Ó –	Lord Polonius Behind O, I am slain! Falls and dies
KIRÁLYNÉ Jaj! mit tevél?	Queen Gertrude O me, what hast thou done?
HAMLET Hát tudom én, mit. A király?... Fölemeli a kárpitot s előhúzza Poloniust.	Hamlet Nay, I know not Is it the king?
KIRÁLYNÉ Ó, mily hebehurgya, véres munka ez!	Queen Gertrude O, what a rash and bloody deed is this!
HAMLET Véres biz' ez, s majd oly gonosz, anyám, mint Megölni egy királyt, s öccsével élni.	Hamlet A bloody deed! almost as bad, good mother, As kill a king, and marry with his brother.
KIRÁLYNÉ Királyt, megölni?	Queen Gertrude As kill a king!
HAMLET Azt mondám, igen – Poloniusra. Szegény izgága vén bolond, nyugodj. Különbnek véltelek; magad kerested Veszélyes, ládd-e, a túl-buzgalom. – Ne törd kezed. Pisz! ülj le csöndesen, Én hadd töröm a szíved; mert fogom, Ha törhető anyagból van csinálva; Ha átkos megszokás úgy meg nem edzé, Hogy minden érzés ellen bástya lett.	Hamlet Ay, lady, 'twas my word. Lifts up the array and discovers POLONIUS Thou wretched, rash, intruding fool, farewell! I took thee for thy better: take thy fortune; Thou find'st to be too busy is some danger. Leave wringing of your hands: peace! sit you down, And let me wring your heart; for so I shall, If it be made of penetrable stuff, If damned custom have not brass'd it so That it is proof and bulwark against sense.
KIRÁLYNÉ Mit tettem én, hogy nyelved ily gorombán Mer rám zajongni?	Queen Gertrude What have I done, that thou darest wag thy tongue In noise so rude against me?
HAMLET Oly tettet, mitől Lehámlik a kegy, az illem pirul; Képmutató lesz az erény; lehull az Ártatlan szerelem szép homlokáról A rózsa, és pokolvar váltja föl; Mitől olyan lesz a nász-fogadás, Mint kockajátszók hazug esküi. Oly tettet, ó! mely ama testi frigynek Kitépi lelkét, szó-árrá teszi A hit malasztját. Az ég arca lángol, Sőt e szilárd föld, e vegyes tömeg, Bús képpel, mint majd ítélet-napon, Belébetegszik.	Hamlet Such an act That blurs the grace and blush of modesty, Calls virtue hypocrite, takes off the rose From the fair forehead of an innocent love And sets a blister there, makes marriage-vows As false as dicers' oaths: O, such a deed As from the body of contraction plucks The very soul, and sweet religion makes A rhapsody of words: heaven's face doth glow Yea, this solidity and compound mass, With tristful visage, as against the doom, Is thought-sick at the act.
KIRÁLYNÉ Hajh! miféle tett az, Mely már a címlapon igy mennydörög?	Queen Gertrude Ay me, what act, That roars so loud, and thunders in the index?
HAMLET Tekints e képre, s e másikra itt, Két férfi-testvér hű ábráira. Nézd, mennyi fönség űl e homlokon Hypérjon fürtök; homlok Jupiter Sajátja; szem Mársé, mely fenyeget S parancsol egyben; állás Mercuré. Most száll le, egy égcsókoló tetőre; Oly összetétel és idom, valóban, Hogy minden isten, úgy látszik, pecsétet Nyomott reája, biztosítani Egy férfit a világnak. Ez vala Férjed; tekintsd már a következőt. Im, férjed ez; mint üszögös kalász Az ép testvért rohasztva. Van szemed? Elhagyhatád e szép hegylegelőt, Hogy e mocsáron hízz? Hah! van szemed? Szerelmed nem okolhadd; hisz korodban A hejjehujja vér szelíd, hunyász, S hallgat az észre; de micsoda ész az, Mely ettül erre száll! Érzésed, az van, Mert hogy mozognál másképp: ámde béna Érzék az; ilyet őrült sem hibáz, Igy elmehábor sem tevé soha Rabbá az érzést, hogy választani Épen ne tudjon, ily különbözőkben. Mi ördög volt hát a szem-bekötősdi, Mely rászedett? Szem érzés nélkül, érzet Látás nélkül, vagy fül, szem kéz ne'kül, Szaglás minden ne'kül, vagy bármi hű Érzéked egy-egy kóros része, így El nem tompulhatott. Fuj! nem pirulsz el? Pártütő pokol, Ha így lázongsz egy tisztes anyanő Csontjában, akkor a láng ifjuság Erénye, öntüzében olvadó Viasz legyen; ne mondják, hogy gyalázat, Midőn az ifjú hév ösztön kirúg, Ha már a csupa fagy ily lánggal ég S az ész a vágynak keritője lesz!	Hamlet Look here, upon this picture, and on this, The counterfeit presentment of two brothers. See, what a grace was seated on this brow; Hyperion's curls; the front of Jove himself; An eye like Mars, to threaten and command A station like the herald Mercury New-lighted on a heaven-kissing hill; A combination and a form indeed, Where every god did seem to set his seal, To give the world assurance of a man This was your husband. Look you now, what follows Here is your husband like a mildew'd ear, Blasting his wholesome brother. Have you eyes? Could you on this fair mountain leave to feed, And batten on this moor? Ha! have you eyes? You cannot call it love; for at your age The hey-day in the blood is tame, it's humble, And waits upon the judgment: and what judgment Would step from this to this? Sense, sure, you have, Else could you not have motion; but sure, that sense Is apoplex'd; for madness would not err, Nor sense to ecstasy was ne'er so thrall'd But it reserved some quantity of choice, To serve in such a difference. What devil was't That thus hath cozen'd you at hoodman-blind? Eyes without feeling, feeling without sight, Ears without hands or eyes, smelling sans all, Or but a sickly part of one true sense Could not so mope. O shame! where is thy blush? Rebellious hell, If thou canst mutine in a matron's bones, To flaming youth let virtue be as wax, And melt in her own fire: proclaim no shame When the compulsive ardour gives the charge, Since frost itself as actively doth burn And reason panders will.
KIRÁLYNÉ Ó, Hamlet! ne beszélj. Lelkem mélyébe fordítod szemem, Hol több olyan folt árnya látszik, amely Soha ki nem mén.	Queen Gertrude O Hamlet, speak no more Thou turn'st mine eyes into my very soul; And there I see such black and grained spots As will not leave their tinct.
HAMLET Hah! egy zsíros ágy Nehéz szagú verítékében élni; Bűzben rohadva mézeskedni ott A szurtos almon –	Hamlet Nay, but to live In the rank sweat of an enseamed bed, Stew'd in corruption, honeying and making love Over the nasty sty,–
KIRÁLYNÉ Ó, ne mondd tovább! Fülembe mint tőr hatnak szavaid; Ne többet, édes Hamlet.	Queen Gertrude O, speak to me no more; These words, like daggers, enter in mine ears; No more, sweet Hamlet!
HAMLET Egy gyilkos, egy gaz; Egy szkláv, ki első férjed tizedének Még huszadrésze sincs; egy váz király! Ország, uralkodás zsebtolvaja, Ki polcról lopta el a koronát, Úgy dugta zsebre.	Hamlet A murderer and a villain; A slave that is not twentieth part the tithe Of your precedent lord; a vice of kings; A cutpurse of the empire and the rule, That from a shelf the precious diadem stole, And put it in his pocket!
KIRÁLYNÉ Ó, ne többet. Szellem jő.	Queen Gertrude No more!
HAMLET Egy kapca-, rongykirály. – Mennybéli őrzők! lengjetek körül Védszárnyatokkal. Mit kívánsz, kegyes alak?	Hamlet A king of shreds and patches,– Enter Ghost Save me, and hover o'er me with your wings, You heavenly guards! What would your gracious figure?
KIRÁLYNÉ Haj! őrült csakugyan.	Queen Gertrude Alas, he's mad!
HAMLET Dorgálni jössz-e késkedő fiad, Ki múlni hágy időt és szenvedélyt S nem hajtja végre rettentő parancsod? Ó, szólj!	Hamlet Do you not come your tardy son to chide, That, lapsed in time and passion, lets go by The important acting of your dread command? O, say!
SZELLEM Eszedbe jusson. Csak azért Jövék, hogy edzzem tompult szándokod. De nézd, anyádon mily réműlet űl, Ó, lépj közéje s vivó lelke közzé Minél gyöngébb a test, a képzelet Annál erősben működik. Szólj néki, Hamlet.	Ghost Do not forget: this visitation Is but to whet thy almost blunted purpose. But, look, amazement on thy mother sits O, step between her and her fighting soul Conceit in weakest bodies strongest works Speak to her, Hamlet.
HAMLET Hogy van, asszonyom?	Hamlet How is it with you, lady?
KIRÁLYNÉ Ó, jaj! te hogy vagy? Ki puszta űrbe függeszted szemed, S beszédbe állsz a test nélkűli léggel? Kiűl szemedben szellemed vadul, S mint riadókor alvó katonák, Fekvő hajad, bár tengő élte van csak, Mind élre szökken. Ó, édes fiam! Öntsd lángoló agyrémeid hevére Hűs béketűrést. Mit nézsz oly merőn?	Queen Gertrude Alas, how is't with you, That you do bend your eye on vacancy And with the incorporal air do hold discourse? Forth at your eyes your spirits wildly peep; And, as the sleeping soldiers in the alarm, Your bedded hair, like life in excrements, Starts up, and stands on end. O gentle son, Upon the heat and flame of thy distemper Sprinkle cool patience. Whereon do you look?
HAMLET Őt, őt! Ni, mily halványan rám-mered! Alakja, sorsa együtt, a kövekbe Érzést papolna. – ó, ne nézz reám, Nehogy siralmas arcod eltereljen Ádáz müvemtől; és hogy színtelenné Ne váljon tettem: könnyé, vér helyett.	Hamlet On him, on him! Look you, how pale he glares! His form and cause conjoin'd, preaching to stones, Would make them capable. Do not look upon me; Lest with this piteous action you convert My stern effects: then what I have to do Will want true colour; tears perchance for blood.
KIRÁLYNÉ Kinek beszéled ezt?	Queen Gertrude To whom do you speak this?
HAMLET Nem látsz te semmit?	Hamlet Do you see nothing there?
KIRÁLYNÉ Semmit; pedig jól mindent, ami ott van.	Queen Gertrude Nothing at all; yet all that is I see.
HAMLET Nem is hallottál semmit?	Hamlet Nor did you nothing hear?
KIRÁLYNÉ Semmit én Kettőnk szaván kivűl.	Queen Gertrude No, nothing but ourselves.
HAMLET No, nézz oda! Nézd, hogy lopódzik el! – Atyám az, amint E földön élt, járt. Nézd, ahol megyen Most, most suhan az ajtón kifelé! Szellem el.	Hamlet Why, look you there! look, how it steals away! My father, in his habit as he lived! Look, where he goes, even now, out at the portal! Exit Ghost
KIRÁLYNÉ Hiú koholmány ez hevült agyadtól, Anyagtalan teremtés, aminőben Nagy mester a rajongás.	Queen Gertrude This the very coinage of your brain This bodiless creation ecstasy Is very cunning in.
HAMLET Mit, rajongás! Erem, mint a tiéd, ütenyre vér S éppoly zenét mond, mint az. Nem bolondság, Amit beszéltem: tégy próbát velem, S én szórul-szóra elmondom megint, Holott az őrült ész ugrálna szerte. Anyám, az Isten szent szerelmiért! Ne áltasd lelked a csalóka írral, Hogy őrültségem – nem bünöd – beszél; Csak béhegeszti hámmal a fekélyt, Míg láthatatlan terjed a fene, S mindent aláás. Gyónj meg Istenednek; Bánd meg a múltat; a jövőt kerüld, S többé ne trágyázd a gyomot, hogy annál Bujábbra nőjön. És bocsásd meg ezt az Erényem; mert e szűkkeblű idők Zsírjában az erénynek kell magának A vétket megkövetni, sőt hajolva Esengni, hagyjon tenni jót vele.	Hamlet Ecstasy! My pulse, as yours, doth temperately keep time, And makes as healthful music: it is not madness That I have utter'd: bring me to the test, And I the matter will re-word; which madness Would gambol from. Mother, for love of grace, Lay not that mattering unction to your soul, That not your trespass, but my madness speaks It will but skin and film the ulcerous place, Whilst rank corruption, mining all within, Infects unseen. Confess yourself to heaven; Repent what's past; avoid what is to come; And do not spread the compost on the weeds, To make them ranker. Forgive me this my virtue; For in the fatness of these pursy times Virtue itself of vice must pardon beg, Yea, curb and woo for leave to do him good.
KIRÁLYNÉ Kettéhasítád szívemet, fiam.	Queen Gertrude O Hamlet, thou hast cleft my heart in twain.
HAMLET Ó, hát hajítsd el a rosszabb felét S kezdj a maradttal tisztább életet. Jó éjt; – de bátyám ágyához ne menj Mutass erényt, ha nincs is. A szokás – E szörny, ez ördög, mely öntudatát Elnyeli tetteinknek – angyal ebben Hogy a szép s jó foglalkozásra is Oly mezt, ruhát ad, mely tággá viselve Ráillik éppen. Türtözzél ma éjjel; S a holnap-éji megtartózkodás Könnyebb leend; még könnyebb azután; Mert képes a természet bélyegét Kicserélni mintegy a szokás, lebírni Az ördögöt, vagy csuda hatalommal Kidobni. Még egyszer, jó éjszakát! S ha áldva lenni óhajtasz, anyám, Úgy kérlek, áldj meg. – Ezt a jó urat Poloniusra. Sajnálom; de ha így tetszett az égnek – Büntetve őt velem, s engem vele – Hogy én legyek szolgája, ostora. Eltakarítom, és kezem miatti Halálaért felelni én fogok. Jó éjszakát megint. Kegyes szándék kegyetlenségre hajt, Rossz kezdetnek rosszabb lesz vége majd. Egy szót még, asszonyom.	Hamlet O, throw away the worser part of it, And live the purer with the other half. Good night: but go not to mine uncle's bed; Assume a virtue, if you have it not. That monster, custom, who all sense doth eat, Of habits devil, is angel yet in this, That to the use of actions fair and good He likewise gives a frock or livery, That aptly is put on. Refrain to-night, And that shall lend a kind of easiness To the next abstinence: the next more easy; For use almost can change the stamp of nature, And either ... the devil, or throw him out With wondrous potency. Once more, good night And when you are desirous to be bless'd, I'll blessing beg of you. For this same lord, Pointing to POLONIUS I do repent: but heaven hath pleased it so, To punish me with this and this with me, That I must be their scourge and minister. I will bestow him, and will answer well The death I gave him. So, again, good night. I must be cruel, only to be kind Thus bad begins and worse remains behind. One word more, good lady.
KIRÁLYNÉ De mit tegyek?	Queen Gertrude What shall I do?
HAMLET Ezt semmi áron ne, amire kérlek Hadd csaljon ágyba a pöffedt király, Csipdesse arcod, hívjon mucijának, S egy-két büdös csókért, vagy mert fene Ujjával ott babirkál nyakadon, Tálalj ki mindent: hogy hisz voltaképp Én őrült sem vagyok, csak tettetésből. Jó lenne ezt tudtára adni; mert Hiszen melyik szép, józan, bölcs királyné Tagadna ilyen drága titkot el Egy béka, egy dög, egy furkó előtt? Sőt, bár az ész titoktartást javall, A háztetőn függő kosárt akaszd le, Röpítsd belőle szét a madarat, Próbára bújj belé, az egyszeri Majomként, s törd ki onnan a nyakad.	Hamlet Not this, by no means, that I bid you do Let the bloat king tempt you again to bed; Pinch wanton on your cheek; call you his mouse; And let him, for a pair of reechy kisses, Or paddling in your neck with his damn'd fingers, Make you to ravel all this matter out, That I essentially am not in madness, But mad in craft. 'Twere good you let him know; For who, that's but a queen, fair, sober, wise, Would from a paddock, from a bat, a gib, Such dear concernings hide? who would do so? No, in despite of sense and secrecy, Unpeg the basket on the house's top. Let the birds fly, and, like the famous ape, To try conclusions, in the basket creep, And break your own neck down.
KIRÁLYNÉ Elhidd, ha szó lehelletből leszen, S lehellet életből: nincs éltem arra, Hogy kilehelljem a mondottakat.	Queen Gertrude Be thou assured, if words be made of breath, And breath of life, I have no life to breathe What thou hast said to me.
HAMLET Most Angliába kell mennem, tudod.	Hamlet I must to England you know that?
KIRÁLYNÉ Jaj, azt feledtem; úgy határozák.	Queen Gertrude Alack, I had forgot: 'tis so concluded on.
HAMLET Kész a pecsétes irat, s két tanuló- Társam viendi, kikben úgy bizom, Mint viperában; útam ők seperjék; Levén vezérim a gazságra. Hagyján! Hisz oly derék a tűzmestert saját Aknája által vetni föl; s ügyetlen Volnék, ha nálok egy öllel alább Nem ások és a holdba nem röpítem. Ó, oly derék az, ha két oldalon Igy összevág két csel, egy vonalon. Ez ember itt terhemre van: berántom A lusta bendőt a mellékszobába. Jó éjt, anyám. – Ez a tanácsos úr – Éltében oly gaz, locska, balgatag – Lám, most komoly, titkot tart, hallgatag Gyerünk, barátom! most már végbe viszlek, Jó éjt, anyám. Külön el. Hamlet bevonszolja Poloniust.	Hamlet There's letters seal'd: and my two schoolfellows, Whom I will trust as I will adders fang'd, They bear the mandate; they must sweep my way, And marshal me to knavery. Let it work; For 'tis the sport to have the engineer Hoist with his own petard: and 't shall go hard But I will delve one yard below their mines, And blow them at the moon: O, 'tis most sweet, When in one line two crafts directly meet. This man shall set me packing I'll lug the guts into the neighbour room. Mother, good night. Indeed this counsellor Is now most still, most secret and most grave, Who was in life a foolish prating knave. Come, sir, to draw toward an end with you. Good night, mother. Exeunt severally; Hamlet dragging in Polonius

←Harmadik felvonás, 3. szín

Hamlet (Harmadik felvonás, 4. szín)

Negyedik felvonás, 1. szín→