Hamlet/Harmadik felvonás, 3. szín

← Harmadik felvonás, 2. szín

Hamlet szerző: William Shakespeare (Harmadik felvonás, 3. szín)

Harmadik felvonás, 4. szín →

Terem, ugyanott.	Scene 3. A room in the castle.
Király, Rosencrantz és Guidenstern jőnek.	Enter King Claudius, Rosencrantz, and Guildenstern
KIRÁLY Nem szeretem bolondságát; se oly Bizton nem állunk, hogy bitangra hagyjuk. Készüljetek hát: mindjár' kiadom A megbizót, el, Angliába véle! E hon határa nem tür oly veszélyes Kockáztatást, minővel fenyeget Hóbortja minden órán.	King Claudius I like him not, nor stands it safe with us To let his madness range. Therefore prepare you; I your commission will forthwith dispatch, And he to England shall along with you The terms of our estate may not endure Hazard so dangerous as doth hourly grow Out of his lunacies.
GUILDENSTERN Készülünk. Szent, istenes gond az, megtartani Épségben annyi sok, sok lelket, amely Fölséged által él s táplálkozik.	Guildenstern We will ourselves provide Most holy and religious fear it is To keep those many many bodies safe That live and feed upon your majesty.
ROSENCRANTZ Egyes magánélet is köteles; Az ész hatalma- s minden fegyverével, Megóvni ártalomtul önmagát; De sokkal inkább egy olyan lehellet, Melynek javától ezrek élte függ. Fölség lehúnyta nem egyes halál Mint örvény rántja bé egész körét; Hegycsúcson álló roppant nagy kerék az; Melynek magas küllőin sok ezer Kisebb tárgy bécsapolva s kötve van; Ha egyszer indul: minden függelék, Apró kiséret, zúgva követi A mély bukásba. Ha király sóhajt, Mindég az összes nép nyög arra jajt.	Rosencrantz The single and peculiar life is bound, With all the strength and armour of the mind, To keep itself from noyance; but much more That spirit upon whose weal depend and rest The lives of many. The cease of majesty Dies not alone; but, like a gulf, doth draw What's near it with it: it is a massy wheel, Fix'd on the summit of the highest mount, To whose huge spokes ten thousand lesser things Are mortised and adjoin'd; which, when it falls, Each small annexment, petty consequence, Attends the boisterous ruin. Never alone Did the king sigh, but with a general groan.
KIRÁLY Övedzzetek hát e gyors útra, kérlek; Mert láncra verjük ezt a rettegést Nagyon szabad lábon jár.	King Claudius Arm you, I pray you, to this speedy voyage; For we will fetters put upon this fear, Which now goes too free-footed.
ROSENCRANTZ és GUILDENSTERN Sietünk. Rosencrantz és Guildenstern el. Polonius jő.	Rosencrantz and Guildenstern We will haste us. Exeunt ROSENCRANTZ and GUILDENSTERN Enter POLONIUS
POLONIUS Most indul éppen anyjához, uram. Én elvonúlok a kárpit mögé S kihallgatom. Tudom, megfeddi jól, De mint fölséged mondta (s bölcs a mondás), Kell más tanú is, az anyán kivűl – Mert részrehajlók természet szerint – Hogy lesse a szót, így alkalmilag. Jó éjt, királyom! bár tisztelkedem még Fekvés előtt, s közlöm, ha mit tudok.	Lord Polonius My lord, he's going to his mother's closet Behind the arras I'll convey myself, To hear the process; and warrant she'll tax him home And, as you said, and wisely was it said, 'Tis meet that some more audience than a mother, Since nature makes them partial, should o'erhear The speech, of vantage. Fare you well, my liege I'll call upon you ere you go to bed, And tell you what I know.
KIRÁLY Köszönöm, kedves úr. Polonius el. Ó, rút az én bünöm, s az égre bűzlik! Az eredendő átok űl azon Vérgyilkolás! – Könyörögni nem tudok; S bár lenne hozzá kedv, mint akarat van, Vétkem legyőzi a hév szándokot; És mint kinek két sürgős dolga van, Itt állva veszteg, hogy melyikbe fogjak, Mindkettőt elhagyom. Mit! volna bár Ez átkozott kéz kétszer ennyi vastag A bátya-vértől: nincs elég eső Az üdv egében, hogy fehérre mossa, Mint a fehér hó? Mért van irgalom, Ha nem, hogy a bünt rontsa meg csupán? S mi az imádság két malasztja, mint Felfogni a bukót, és a bukottnak Kegyelmet nyerni? Föl tehát, szemem! A vétek elmult. Ó! de mily könyörgés Szolgál javamra helyzetem szerint? »Bocsásd meg undok gyilkosságomat!« – Az nem lehet; hisz most is birtokomban Mindaz, miért a vétket elkövettem Koronám, saját dicsvágyam, és királyném. Nyerhet malasztot, ki bünhöz tapad? Mert e veszett világban aranyos Kezű gonoszság félretol jogot, S a vétek árán gyakran megveszi Magát a törvényt: de nem úgy van ott fenn Ott nincs kibúvó; a tény ott igaz Mivoltaként áll, s arra kényszerít, Hogy szemtül-szembe állva bűneinkkel, Valljuk be nyilván: És most? mi marad? Kisértsd meg, a bünbánat mit tehet Mit nem tehet az? Ó, de mit tehet Annak, ki bűnét bánni képtelen? Ó, szörnyű helyzet! Ó, szív, fekete, Mint a halál! S te, ó, lépen ragadt Lélek, kit a verdés jobban lenyűgöz! Ó, égi kar, segélj! Próbát teszek Hajolj, merő térd; és te szív, acél Idegzeteddel, lágyulj oly puhára, Mint a ma-szűlt csecsemő inai. Még minden jóra válhat. Letérdel. Hamlet jő.	King Claudius Thanks, dear my lord. Exit POLONIUS O, my offence is rank it smells to heaven; It hath the primal eldest curse upon't, A brother's murder. Pray can I not, Though inclination be as sharp as will My stronger guilt defeats my strong intent; And, like a man to double business bound, I stand in pause where I shall first begin, And both neglect. What if this cursed hand Were thicker than itself with brother's blood, Is there not rain enough in the sweet heavens To wash it white as snow? Whereto serves mercy But to confront the visage of offence? And what's in prayer but this two-fold force, To be forestalled ere we come to fall, Or pardon'd being down? Then I'll look up; My fault is past. But, O, what form of prayer Can serve my turn? 'Forgive me my foul murder'? That cannot be; since I am still possess'd Of those effects for which I did the murder, My crown, mine own ambition and my queen. May one be pardon'd and retain the offence? In the corrupted currents of this world Offence's gilded hand may shove by justice, And oft 'tis seen the wicked prize itself Buys out the law: but 'tis not so above; There is no shuffling, there the action lies In his true nature; and we ourselves compell'd, Even to the teeth and forehead of our faults, To give in evidence. What then? what rests? Try what repentance can: what can it not? Yet what can it when one can not repent? O wretched state! O bosom black as death! O limed soul, that, struggling to be free, Art more engaged! Help, angels! Make assay! Bow, stubborn knees; and, heart with strings of steel, Be soft as sinews of the newborn babe! All may be well. Retires and kneels Enter HAMLET
HAMLET Most megtehetném, top! imádkozik. És, most teszem meg: – akkor mennybe mén. Igy állok én bosszút? – Megfontolandó. Atyámat egy gazember megöli, S én, ez apának egyetlen fia, Azt a gazembert mennyországba küldöm. Hisz ez díj, jutalom, nem bosszúállás. Ó az atyámat hízottan, kenyér Elégségében ölte meg, midőn Virágzott bűne, mint nyiló tavasz; S ki tudja, Istennél egyéb, hogy áll A számadása most? de emberi Körülmények s gondolkozás szerint Súlyos lehet. S én bosszút álltam-e Ha rajt' ütök, midőn tisztálja lelkét, Midőn ama nagy útra kész, megért? Nem. Be, kard; tanulj te szörnyűbb markolást. Majd részegen ha alszik, vagy dühöng, Vagy vérparázna ágyán kéjeleg, Kockázik, esküdöz, s olyat csinál, Min üdvösség zamatja semmi sincs Akkor bököm le, hogy két sarka égre Kapáljon, s lelke légyen kárhozott, S mint a pokol, hová megy, fekete. De vár anyám; – te díjad megkapod E gyógyszer nyújtja csak beteg napod. El. A Király fölkel és előbbre jő.	Hamlet Now might I do it pat, now he is praying; And now I'll do't. And so he goes to heaven; And so am I revenged. That would be scann'd A villain kills my father; and for that, I, his sole son, do this same villain send To heaven. O, this is hire and salary, not revenge. He took my father grossly, full of bread; With all his crimes broad blown, as flush as May; And how his audit stands who knows save heaven? But in our circumstance and course of thought, 'Tis heavy with him: and am I then revenged, To take him in the purging of his soul, When he is fit and season'd for his passage? No! Up, sword; and know thou a more horrid hent When he is drunk asleep, or in his rage, Or in the incestuous pleasure of his bed; At gaming, swearing, or about some act That has no relish of salvation in't; Then trip him, that his heels may kick at heaven, And that his soul may be as damn'd and black As hell, whereto it goes. My mother stays This physic but prolongs thy sickly days. Exit
KIRÁLY Fölszárnyal a szó, eszme lenn marad Szó eszme nélkül mennybe sose hat. El.	King Claudius Rising My words fly up, my thoughts remain below Words without thoughts never to heaven go. Exit

←Harmadik felvonás, 2. szín

Hamlet (Harmadik felvonás, 3. szín)

Harmadik felvonás, 4. szín→