Világ folyása
Míg ifju voltam, víg és pezsgő,
Kiből a kedv csak úgy fakadt,
Nem tartá érdemesnek festő
Megörökítni arczomat.
Viszont nem egy kedves leány
Jó szívvel gondolt én reám.
Ma meg, hogy öreg-mester lettem,
Pompázom utczán, piaczon,
Csészén, pipán s aranykeretben,
Mint Frigyes vagy Napoleon.
De hol vannak a szép babák?
Óh, te aranyos ifjuság!