Utánzott formák

Utánzott formák szerző: Johann Wolfgang von Goethe, fordító: Dóczy Lajos

Reménylem, eltanúlom csuda-rímed,
Ismételése sem lesz ellenemre.
Egy ötletből másikra varrok hímet,
De nem is gyártok szókat csupán szemre,
Ha nem szolgáltat rá az eszme czímet,
Mint nálad, költők ősi fejedelme.

Mert mint a szikra (mikor karmazsín lett
Az égő város s a láng gerjedelme
Ujabb vihart szít) még utolsó pírt vet
S kiveszni száll a csillag-végtelenbe,
Ugy szállt dalod, felgyujtani e szívet
Uj kedvre, én hozzám az idegenbe.

Vonz ugyan a ránkparancsolt mérték,
Mely a tehetségnek próbakő,
De hamar megúnod; nincsen érték
E lárvákban - sem vér, sem erő.
Sőt az ész is belefárad végkép,
Míg, új formát szülvén lelke lobja,
Mind a holt formákat tűzbe dobja.