Természet, művészet

Természet, művészet
szerző: Johann Wolfgang von Goethe, fordító: Dóczy Lajos

Szétválnak néha természet, művészet,
De, alig hinnéd, ismét összeérnek.
Idegenséget már magam sem érzek,
És mind a kettő egyaránt igézhet.

Csak igaz akaratban legyen részed,
Ész, szorgalom s művészet egybe férnek,
S ha így beváltál forma mesterének,
Bátran loboghat aztán a természet.

Hisz így kelt minden alkotás előtted.
A féktelen erő, ha bár eget vert,
Tisztúlt tökély fokára sohse hágott.

Ha nagyra törsz, szedd össze mind erődet.
Az önkorlátozás teszi a mestert,
S csak törvény adja meg a szabadságot.