Szűk körben
1776.
Én nem tudom, mi köt le itt,
Hogy e kis kör úgy boldogit,
Holott érzem korlátait?
Felejtem - s örömest! - minő
Nagy sors jut nékem osztályrészűl.
Pedig tudom, hogy az idő
ölén számomra hol mi készűl.
Ah, mérték, légy te sorsom őre!
Legjobb, mint pille a gubóba,
Gyönyörbe, erőteljbe burkolózva,
Csöndes jelenben várni a jövőre.