← Nincs boldogtalanabbNépdalok és mondák (1. kötet)
szerző: Erdélyi János
Nincsen szerencsésebb
Busúl a vén gazda →

Nincsen szerencsésebb a paraszt embernél,
Mert boldogabb sorsa minden mesterségnél.
     A paraszt, urakat, tartja a papokat,
     Tartja katonákat, és a koldusokat.

Ha paraszt nem volna, kenyerünk sem volna,
Ha ő nem szántana, mindnyájunk koplalna.
     Római császárok az ekét fölvették,
     Királyságok előtt azt nagyra becsülték.

Jó reggel a szántó ekéjét forgatja,
Fur, farag, vasait földnek igazgatja.
     Reménységgel szegény, földeit megszántja,
     Megérett buzáját örömmel aratja.