Megoldás
Hát úgy megszokjam azt az együttlétet,
Hogy leigázzon, mint a gyáva szolgát?
Azért se! Még ma megteszem a próbát,
Kerűlöm őt, küszöbjén át se lépek.
De szívem, mint békítselek ki téged,
Hogy kérdezetlen vetek ily adót rád?
Tudom már! Szerzünk bús szerelmi nótát,
Fájdalmunkból csinálva kedvességet.
Lám, megy! Nogatni nem is kell a táltost
Magad, szivem, lettél hangos kobozzá
S az ígék szállnak, édes tömjén-füstként.
Kész a szerelmi dal. Mi légyen hát most?
Első hevemben kedvem lenne, hozzá
Sietni s néki eldanolni tüstént.