Másik

Másik szerző: Johann Wolfgang von Goethe, fordító: Dóczy Lajos

Hogy mért irok megint? Ha ilyent kérdesz,
Nem bírok tisztán válaszolni épen,
Mert mondani valóm sincs voltaképen:
Csak jusson el e lap a drága kézhez.

Magam ha nem mehetek, így megértesz:
Hogy osztatlan szivem szól e levélben,
Üdvöm, kinom, vágyam s minden reményem,
Melyet leirva sohsem érnék véghez.

Ujat, igaz, hogy nem mondhatnék máma.
Csak hogyha szívem a tiédbe folyna,
S vele sejtelmem, álmom, kínos vágyam...

Így álltam egykor s néztelek csodálva,
És néma voltam. Mért is szóltam volna?
Egész valóm oly teljes volt magában.