Kivándorlók dala
szerző: Johann Wolfgang von Goethe, fordító: Dóczy Lajos

Állni, járni, jönni, menni ─
Nem tünődünk már azon,
Ott hol hasznot lehet tenni,
Ott van csak számunkra hon.
Bízvást bízhatunk magunkba',
Fegyverünk, erőnk a munka ─
A hazát kivívjuk így ─
Éljen a vezér s a frígy.

Oszsz föl terhet és hatalmat!
Békét, rangot nyer a vén,
Műhely jut a fiatalnak
S nő őrködjék tűzhelyén.
Bizalom és hit lerakják
Biztosan a ház alapját ─
S a ház táját őrzi még
Hű szomszédi kötelék.

Hol az új országút mentén
Ujdonatúj kocsma áll,
S munkakedvét oda mentvén
Földet mindenki talál ─
Oda siess más ezernyi
Zsellértárssal telepedni
És az új hazában higyj!
Éljen a vezér s a frigy!