Közelség
1788.
Oly furcsa az, szépséges gyermekem,
Sokszor mi távolnak látszol nekem.
Mihelyt az emberek közé kerűltünk,
Kedvem szegi a zsibongó tömeg.
De ha sötétség s csend vagyon körűltünk,
Csókjaidról mindjárt rád ismerek.
Oly furcsa az, szépséges gyermekem,
Sokszor mi távolnak látszol nekem.
Mihelyt az emberek közé kerűltünk,
Kedvem szegi a zsibongó tömeg.
De ha sötétség s csend vagyon körűltünk,
Csókjaidról mindjárt rád ismerek.