János király/Ötödik felvonás, 1. szín

János király
szerző: William Shakespeare, fordító: Arany János
Ötödik felvonás, 1. szín

Ugyanott. Terem a palotában. János király, Pandolf, kezében a korona, és kísérők jőnek.	SCENE 1. Northampton. A Room in the Palace. Enter KING JOHN, PANDULPH with the crown, and Attendants.
JÁNOS KIRÁLY És így kezedbe átszolgáltatám Dicsőségem körét.	KING JOHN. Thus have I yielded up into your hand The circle of my glory.
PANDOLF a koronát Jánosnak nyújtva. Fogadd e kézből Viszont: a pápa nyújtja általam, Legfőbb hatalmu, nagy hűbér-urad.	PANDULPH. Give KING JOHN the crown. Take again From this my hand, as holding of the pope, Your sovereign greatness and authority.
JÁNOS KIRÁLY De tartsd meg szent szavad: siess a fransz Elé, s az őszentsége rád ruházta Egész erőddel álld el útjokat, Amíg fölöttünk a ház is nem ég. Ím pártot ütnek zúgó lordjaink, Népünk a jobbágy tiszttel pörbe száll, Esküdve frígyet, lelki hódolást Külföldi vérnek, jövevény királynak. E felzavart kedélyek árvizét Csupán terajtad áll mérsékleni. Ne késs tehát: oly beteg a jelen, Hogy rögtön adni kell gyógyszert, különben Gyógyíthatatlan a felforgatás.	KING JOHN. Now keep your holy word: go meet the French; And from his holiness use all your power To stop their marches 'fore we are inflam'd. Our discontented counties do revolt; Our people quarrel with obedience; Swearing allegiance and the love of soul To stranger blood, to foreign royalty. This inundation of mistemper'd humour Rests by you only to be qualified. Then pause not; for the present time's so sick That present medicine must be ministr'd Or overthrow incurable ensues.
PANDOLF Lehelletemből támadt e vihar, Midőn a pápa ellen fortyanál. De most, hogy visszatértél megjuházva, E harci szélvészt elcsitítja nyelvem, S bősz Angliádban jó időt csinál. Ma Áldozó nap van, jól megjegyezd, Ma tétetem le a fransz fegyverét. El.	PANDULPH. It was my breath that blew this tempest up, Upon your stubborn usage of the pope: But since you are a gentle convertite, My tongue shall hush again this storm of war And make fair weather in your blustering land. On this Ascension-day, remember well, Upon your oath of service to the pope, Go I to make the French lay down their arms. Exit.
JÁNOS KIRÁLY Ma Áldozó van? Nem azt jósolák, Hogy Áldozókor, délben, leteszem Koronámat? Éppen az történt velem. Azt gondolám: erőszak készt reá, De, hála Isten, csak önkint tevém. Richárd jő.	KING JOHN. Is this Ascension-day? Did not the prophet Say that before Ascension-day at noon My crown I should give off? Even so I have: I did suppose it should be on constraint; But, heaven be thank'd, it is but voluntary. Enter the BASTARD.
RICHÁRD Hódolt egész Kent; csak Dover dacol még: London baráti sergül fogadá Hadastul a dauphint. A főurak, Szavadra mit se hajtva, ellenidhez Kínálni mentek szolgálatjokat; S vad zűrzavar száguldoz fel s alá Kétes barátid kisded száma közt.	BASTARD. All Kent hath yielded; nothing there holds out But Dover Castle: London hath receiv'd, Like a kind host, the Dauphin and his powers: Your nobles will not hear you, but are gone To offer service to your enemy; And wild amazement hurries up and down The little number of your doubtful friends.
JÁNOS KIRÁLY Akkor se tértek vissza lordjaim, Midőn hallák, hogy a kis Arthur él?	KING JOHN. Would not my lords return to me again After they heard young Arthur was alive?
RICHÁRD Holtan találták, s az utcára vetve - Mint egy üres tok, melyből élete Kincsét gonosz kéz elrabolta már.	BASTARD. They found him dead, and cast into the streets; An empty casket, where the jewel of life By some damn'd hand was robb'd and ta'en away.
JÁNOS KIRÁLY Hisz a gaz Hubert azt mondá, hogy él.	KING JOHN. That villain Hubert told me he did live.
RICHÁRD Élt, Istenemre! ő úgy tudta még. De mért alélsz el? mért vagy ily borús? Légy tettre is nagy, mint valál akarni; Ne lásson a világ, hogy félelem, Sötét bizatlanság kormányoz a Király szemében egy mozdúlatot. Légy, mint korunk, izgalmas; tűz a tűzben; Ijessz ijesztőt; nézz farkasszemet A kérkedő iszonnyal; így a jobbágy Fejdelme nagy-voltáról varr himet, Példádra nagy lesz, és felöltözi Az eltökélés bátor szellemét. Előre! tündökölj, mint egy Hadisten, Ha tetszelegni vágy a harcmezőn, Mutass bizalmat, dicsvágyó merényt. Vagy odvában verjük föl az oroszlánt? Onnan riasszák nagy-remegve ki? Ó, ezt ne halljam. Fuss, csatázz, elébe A borzalomnak, míg ajtódba nincs, S birkozd le útján, míg idébb nem ér.	BASTARD. So, on my soul, he did, for aught he knew. But wherefore do you droop? why look you sad? Be great in act, as you have been in thought; Let not the world see fear and sad distrust Govern the motion of a kingly eye: Be stirring as the time; be fire with fire; Threaten the threatener, and outface the brow Of bragging horror: so shall inferior eyes, That borrow their behaviours from the great, Grow great by your example, and put on The dauntless spirit of resolution. Away, and glister like the god of war When he intendeth to become the field: Show boldness and aspiring confidence. What, shall they seek the lion in his den, And fright him there? and make him tremble there? O, let it not be said!—Forage, and run To meet displeasure farther from the doors, And grapple with him ere he come so nigh.
JÁNOS KIRÁLY Imént volt itt a pápa követe, Szerencsésen kibékültem vele; Szavát is adta, hogy elküldeti Lajossal a hadát.	KING JOHN. The legate of the pope hath been with me, And I have made a happy peace with him; And he hath promis'd to dismiss the powers Led by the Dauphin.
RICHÁRD Ó, dicstelen frigy! Hát, míg van egy rög a lábunk alatt, Mi alkudozni, béke-szónokot, Irott hízelgést, és fegyverszünet- Koldulni küldjünk, foglaló sereghez? Egy símaállú fickó, egy puha Selyempiperkőc mutasson fügét? Hízlalja dölyfét e harcos mezőkön? Lengesse csúfos, tétlen zászlait Egünkre, és ne leljen akadályt? - Fegyverre, fölség! A bíbornok úr Talán nem is tud békét szerzeni, Vagy ha tud is, ne mondják legalább, Hogy ellenálló szándékunk se volt.	BASTARD. O inglorious league! Shall we, upon the footing of our land, Send fair-play orders, and make compromise, Insinuation, parley, and base truce, To arms invasive? shall a beardless boy, A cocker'd silken wanton, brave our fields, And flesh his spirit in a warlike soil, Mocking the air with colours idly spread, And find no check? Let us, my liege, to arms; Perchance the cardinal cannot make your peace; Or, if he do, let it at least be said They saw we had a purpose of defence.
JÁNOS KIRÁLY Te légy parancsnok e nehéz időben.	KING JOHN. Have thou the ordering of this present time.
RICHÁRD Előre hát: bízvást indulhatunk: Különb sereggel is bír még hadunk. Elmennek.	BASTARD. Away, then, with good courage! yet, I know Our party may well meet a prouder foe. Exeunt.