Feleletek társas kérdőjátékban
| Feleletek társas kérdőjátékban szerző: Johann Wolfgang von Goethe, fordító: Dóczy Lajos |
A hölgy: Hogy mi nékünk gyönyörűség,
Kedvesebb, mint bármi más?
Nem ám egyformán derűs ég,
Hanem ujság, változás.
De legértékesb a hűség,
Mely virágzik még üdén,
Gyümölcs-érés idején.
Az úrfi: Páris a széles határon
Minden nymphát ismere,
Míg Zeûs néki egy nap három
Istennőt kűld vesztire.
Nem is volt még e világon
- Előre vagy hátra nézz -
Választás oly rémnehéz.
A tapasztalt: Tudj a nőnek szépet tenni,
Bizony Isten, megnyered.
Ha mersz erőszakos lenni,
Még biztosabb sikered.
De ki föl se látszik venni,
Tetszik vagy nem: - oly hamis
Bosszant is, meg hódit is.
A megelégedett: Sok az ember gondja, vágya,
Nagy a hajsza, a hűhó.
Viszont, ha szerencse áldja,
Bőven jut a földi jó.
De a lét főboldogsága
S édesb mint nektári nedv:
Víg kedély és könnyü kedv.
A bölcs bolond: Ki az ember balgaságát
Látja mind és szidja mind,
S míg ők a bolondját járják,
Kit-kit bolondnak tekint,
Az, mint állat a malomba',
Nyög örök teher alatt.
S én, bevallom, ilyenforma
Tisztre adtam magamat.