A gólya jussa
1813.
A gólya, ki a tóra jön,
Ha éhes békahusra,
Mért fészkel a toronyba' fönn,
A mire nincsen jussa?
Ott fenn naphosszat kerepel
S nyugalmunkat zavarja,
S nem mászik senki fia fel,
Hogy fészkét lekaparja.
Kérdem, mi jogosítja őt,
Hogy templomunk lakossa? ─
Csak az, hogy a templomtetőt
Mindennap tele ─ ─