A bucsú
1774.
Olvasd a bucsút szememben,
Mely elnémul ajkamon.
Férfinak ismertek engem,
S most lesujt a fájdalom.
Fájó ma a kéj varázsa,
Melylyel rég öleltelek -
Bágyadt kezed szorítása,
Ajkadon a csók hideg.
Lopott csók hogy' boldogított
Ajkaidról valaha,
Mint a véletlen szakított
Márcziusi ibolya!
De nem szedek százszorszépet
Néked, százszor szép leány;
Tavasz virít, de csak néked,
Nekem ősz van, Franczikám!