Terrienne
szerző: Jean Richepin, fordító: Babits Mihály

             (Matrózdal)

Nótát a földnek is, a vénnek!
       Mert jó a föld,
mert szénnel kormos gyomra tölt,
s hegye emlője bor levének;
       jót ád a föld.
       Nótát a vénnek!

Nótát a földnek is, a vénnek!
       Kenyéranya.
Van tölgye, fenyve s aranya,
van hangja: titkos dajkaének.
       Kenyéranya.
       Nótát a vénnek!

Nótát a földnek is, a vénnek!
       Ez ama ház,
hol birtokosként megtanyáz,
ki fáradt, tág habról jövén meg.
       Ez ama ház.
       Nótát a vénnek!

Nótát a földnek is, a vénnek!
       Kicsinyjeink
rajt guggolnak tűzhelyre mind
s lángja csitítja, hogyha félnek
       kicsinyjeink.
       Nótát a vénnek!

Nótát a földnek is, a vénnek!
       Virága van,
s sok madárfüttyös ága van;
mosolyra kit ne költenének?
       Virága van.
       Nótát a vénnek!

Nótát a földnek is, a vénnek!
       Övé Boris,
kit megcsókolnak százszor is,
anélkül, hogy papér' mennének.
       Övé Boris.
       Nótát a vénnek!

Nótát a földnek is, a vénnek!
       Ez a nagy ágy,
hol majd elnyugszik mind a vágy;
nem léssz magad, ott feküvén meg.
       Ez a nagy ágy.
       Nótát a vénnek!