Szomorú hirt hoztak nekem nem régen (1)

← Szeretőm igaznak látszik

Népdalok és mondák (2. kötet) szerző: Erdélyi János Szomorú hirt hoztak nekem nem régen (1)

A péczeli piaczon →

Szomorú hirt hoztak nekem nem régen,
Hogy az én galambom tőlem idegen;
          Haragszik rám, azt mondja,
          Nem lesz reám több gondja;
                    Ha haragszik ő,
                    Majd megbékül ő.

Nyitva van galambom háza, ablaka,
Onnan int utánam, hogy menjek vissza.
          De én bizony nem megyek,
          Nem érdemes, hogy tegyek
                    Lépést utána,
                    Csókot reája.

Nem megyek én többet ahhoz a házhoz,
Mert szeretőt választott már magához.
          Találok én szeretőt,
          Velem szépen enyelgőt,
                    Szőkét, pirosat,
                    Barnát, magosat.