Szép Ernő
szerző: Tóth Árpád
Egyik gyengéd és finom cikkében leányokról írja Szép Ernő, hogy ők a mosoly szolgálói és a sóhaj pártfogói. Kötetét lapozva azt fogja látni az olvasó, hogy ez a különös, érdekes költő maga is a mosolyt és a sóhajt becsüli legdrágábbnak az élet minden megnyilatkozásai közül. Szinte már a vallásos kultusznak ájulatig édesedő áhítata az, mellyel ez a merengő és csodálkozó lélek a mosoly és sóhaj szelíd misztériumai felé fordul. Szép Ernő a halk hangú, édes érzékenységű költők közül való s így igen természetes, hogy lírája az élet ama jelenségeivel hangolódik össze legszívesebben és legszerencsésebben, melyek gyöngédségükben és szelídségükben az ilyen költői léleknek mintegy testvérei, mintegy meghitt családi kör a világ ezer idegensége és összevisszasága közt, a mosoly, a sóhaj s a többi drága testvér, a virágok, a holdsugár, a halk zene. Assziszi Ferenc egyik huszadik századi utódja ez a nagyon finom modern költő, csakhogy ami a primitív ősnél himnuszos, rajongó fölmagasztosulás volt, az a késő és fáradt idők gyermekénél már elégikus, vigaszkereső menekülés a gyengéd és szelíd tökéletességű dolgok örök harmóniájához. A cikkek, melyek Szép Ernő új könyvében foglaltatnak, maguk is megannyi mosoly és sóhaj, - bármiről szólnak, lehulló levelek bájáról vagy a vad háború retteneteiről, egyaránt a mély, megkönnyülésre vágyó felpihegés vagy a békítő eltűnődő mosolygás hangulata árad belőlük. A kedves és színes lapokról, míg forgatjuk őket, halk evangélium susog felénk. Testvéreim, mindenképpen bús dolog az élet és a halál, azért tehát csak mosolyogjatok és sóhajtsatok.
Rendkívül érdekes ennek a leheletszerű lírának a formai megnyilvánulása. Szép Ernő naiv, egyszerű közlési módja, mely a népköltészet örök és mélységes forrásaiból merítve tökéletesedett olyan stílussá, melynek az üdeség és közvetlenség voltak főjellemvonásai, ebben az új könyvben erős átalakulást mutat. A látható kedvtelés, amivel egy-egy cikkében új meg új ékesítésekkel fonja át meg át mondatait és témáit, bizonyos szeszélyesen hajladozó, bizarr-zsúfoltságú előadást eredményez, mely megőrzi a konstrukció üde és kedves vonalait, de mintegy túlaranyozza s mellékes csigácskák és girlandok gazdag vonalzásával teszi pikánsabbá s elegánsabbá azokat. Bizonyos barokkság különös, kedves dísze van Szép Ernő új dolgain. Legfrappánsabb és legtökéletesebb e nemben a kötet egyik verses darabja, a "De kár" című, melynek a csókról szóló része egy kis barokk remekmű.
A kötet verses felének egy másik darabjáról jegyzek még ide pár szót. Az "Imádság" című költemény ez, melyről nem emlékezhetem meg kritikával, csak a teljes elragadtatás elfogultan tetszhető hangján. Mikor a vers először jelent meg egy újságban, napokig hordtam magamnál, hogy barátaimnak fölolvassam. Úgy hiszem, hogy rikítóbb, nemesebb, magyarabb verset alig kereshetnénk a háborús évek termésében. E nehéz időkben jól esik, hogy a háború, a véres és bűnös rém, az édes költészet ily gyönyörű megnyilatkozását is lehetővé tette.