Segítségvita:Kategóriák

Lapok kategórián belüli betűrendbe sorolása

A Segítség:Kategóriák lap szövege 2007-ben készült. Ma egyes részeit kiegészítettem és pontosítottam. Az alábbiakban idemásolom a Wikipédia útmutatójának rendezési kulcsokra vonatkozó korábbi – ma már csak a laptörténetben elérhető, de itt még érvényes – részét.
--Vadaro (vita) 2016. március 8., 13:39 (CET)

Szócikkek kategórián belüli betűrendbe sorolása

Az egyes kategórialapokon a szócikkek címük ábécésorrendjében szerepelnek. Alapértelmezésben a Wikipédia az ASCII-kódolás szerint jeleníti meg őket, amely az írásjeleket és a számokat előre sorolja, ezeket követik a mellékjel nélküli nagybetűk, majd mellékjeles változataik, végül a kisbetűk zárják a sort (azaz: „ → 1 → A → Z → Á → a → z → á).

A helyes betűrend kialakításához a szócikkbe rendezési kulcsot kell beszúrnunk, amelyet kétféleképpen használhatunk:

1. rendezési kulcs beszúrása a kategóriahivatkozásba, egy | jellel elválasztva, pl. [[Kategória:Magyar utónevek (A, Á)|Abel]];
2. rendezési kulcs beszúrása a DEFAULTSORT parancsba, kettősponttal elválasztva, pl. {{DEFAULTSORT:Abel}}.

A DEFAULTSORT parancs előnye, hogy elegendő egyszer betenni a szócikkbe ahhoz, hogy az valamennyi kategóriájában a megfelelő betűrendi helyére kerüljön, a kategóriahivatkozással beszúrt kifejezéssel ugyanakkor a DEFAULTSORT-ot felülíró, egyedi besorolást is meghatározhatunk, pl.:

    {{DEFAULTSORT:Magyarabece}}
    [[Kategória:Magyar nyelv|Abece]]
    [[Kategória:Latin eredetű ábécék]]

A rendezési kulcs kialakításának alapvető szempontjai a következők:

1. Szóközök és írásjelek kezelése. A lexikonszerkesztési gyakorlatban (pl. Sablon:MNL) az ún. szoros betűrend kialakítására törekszenek a kiadók, azaz a szóköznek és az írásjeleknek nincs betűrendi helyük. Ezeket egyszerűen ki kell hagynunk a rendezési kulcsból, az egyetlen kivételt a személynevek képezik, amelyeket előbb családnevük, majd keresztnevük betűrendjében szokás besorolni, ezért itt a két névelem közötti szóközt meg kell hagynunk:

    Magyar Zoltán:             {{DEFAULTSORT:Magyar Zoltan}}
    Magyar agár:               {{DEFAULTSORT:Magyaragar}}
    Magyarkékes:               {{DEFAULTSORT:Magyarkekes}}
    Magyar Közlöny:            {{DEFAULTSORT:Magyarko~zlo~ny}}
    Magyar–szlovák kis háború: {{DEFAULTSORT:Magyarszlovakkishaboru}}
    Magyar tyúk:               {{DEFAULTSORT:Magyartyuk}}

2. Ékezetek és mellékjelek kezelése. A magyar nyelv betűrendbe sorolási szabályai szerint a magán- és mássalhangzók mellékjeles és mellékjel nélküli változatai egyenértékűek (á = a, é = e, í = i, ó = o, ő = ö, ú = u, ű = ü; ä = a, ç = c, đ = d, ð = d, š = s, û = u stb.). Ezért ezeknek mindig mellékjel nélküli változatait adjuk meg a kulcsban. Kivétel a magyar ábécében külön betűrendi hellyel rendelkező ö/ő és ü/ű magánhangzók, amelyek megfelelő besorolását a mellékjel nélküli betű mögé tett tildével (~) érhetjük el:

    á → a, é → e, í → i, ó → o, ö → o~, ő → o~, ú → u, ü → u~, ű → u~
    Árvíztűrő tükörfúrógép:       {{DEFAULTSORT:Arviztu~ro~tu~ko~rfurogep}}

3. Többjegyű betűk kezelése. A helyesírási szabályok és a könyvkiadási gyakorlat szerint a magyar többjegyű betűk (cs, gy, ly stb.) külön betűrendi hellyel rendelkeznek (azaz pl.: cékla, cukorrépa, csalán, és nem cékla, csalán, cukorrépa). A megfelelő betűrend kialakításához azonban körültekintően kell eljárnunk, és e többjegyű betűk második tagja (s, y, z) határozza meg a szükséges rendezési kulcsot.

A cs, zs betűk esetén a két tag közé egy tildét szúrunk be, hogy a megfelelő betűrendet kapjuk:

    Becze András:    {{DEFAULTSORT:Becze Andras}}
    Bécs:            {{DEFAULTSORT:Bec~s}}

A gy, ly, ny, ty betűk esetében nem célszerű, ráadásul rendkívül munkaigényes a tilde használata.

A kettőzött kétjegyű betűket a betűrendbe sorolás szabályai szerint ketté kell bontanunk (pl. ccs = cs + cs) a megfelelő ábécérend eléréséhez (pl. Assakürt, Aszaló, Asszonyfalva):

    ccs → c~sc~s, ggy → gygy, lly → lyly, nny → nyny, ssz → szsz, tty → tyty, zzs → z~sz~s
    Asszuán:    {{DEFAULTSORT:Aszszuan}}
    Meggy:      {{DEFAULTSORT:Megygy}}

Az egyes nyelvekre jellemző ligatúrákat az alábbiak szerint oldhatjuk fel:

    æ → ae, ij → ij, œ → oe, ß → ss, þ → th

4. Kis- és nagybetűk kezelése. Az ASCII-kódolás betűrendbe soroláskor előreveszi a nagybetűket, s a kisbetűk sora csak ezek után következik, azaz DEFAULTSORT használata nélkül a sorrend például BMW → Bécs lenne. Ezért a rendezési kulcsban megadott kifejezés nagybetűvel kezdődjön, illetve minden nem szókezdő helyzetben lévő betűje kisbetű legyen.

    Bécs:                      {{DEFAULTSORT:Bec~s}}
    BMW:                       {{DEFAULTSORT:Bmw}}
    május:                     {{DEFAULTSORT:Majus}}

5. Személynevek kezelése. Idegen nevek, illetve sorszámozott uralkodói nevek esetében arra kell figyelnünk, hogy a család- és uralkodói nevek megelőzzék a keresztneveket és az ún. névelőzékeket. Az előző pont értelmében azonban ezeket csak szóközzel, és ne vesszővel válasszuk el egymástól, ez ugyanis felborítja a betűrendbe sorolás rendjét. Az uralkodói sorszámokat vagy egyéb hasonló jellegű névelőzékeket (például idősebb, ifjabb) hátravetett arab számokkal válthatjuk ki:

    Jasszer Arafat:            {{DEFAULTSORT:Arafat Jaszszer}}
    Jankó János, id.:          {{DEFAULTSORT:Janko Janos 1}}
    Jankó János, ifj.:         {{DEFAULTSORT:Janko Janos 2}}
    IX. Lajos francia király:  {{DEFAULTSORT:Lajos 09}}
    X. Lajos francia király:   {{DEFAULTSORT:Lajos 10}}
    II. Rákóczi Ferenc:        {{DEFAULTSORT:Rakoczi Ferenc 2}}

A személynevek esetében külön figyelmet érdemelnek a szóközzel vagy kötőjellel tagolt kettős családnevek, amelyeknél az 1. pont értelmében a szóközt vagy a kötőjelet egyaránt el kell hagynunk a rendezési kulcsból, s a 4. ponthoz igazodva az így adodó névközi nagybetű helyett kisbetűt kell alkalmaznunk. Azaz:

    Batthyány-Strattmann László → BatthyanyStrattmann Laszlo → {{DEFAULTSORT:Batthyanystrattmann Laszlo}}

---