S oly halk s szelíd az álmod...

S oly halk s szelíd az álmod... szerző: Francis Jammes, fordító: Tóth Árpád

S oly halk s szelíd az álmod, hogy halkan s szelíden
Megnyílik tőle ajkad, minthogyha csókra várna.
Mit álmodol? Talán egy sziklabérci, sárga
S lila virágú rétet, hol hószín nyáj pihen?

Ezt álmodod? Vagy azt, hogy erdő mélyiben
Zengő forrás bugyog susogva a mohára?
Vagy nyúlfiat riaszt egy rózsa-kék madárka,
Mely illő pókfonálért cikáz a légbe fenn?

Azt álmodod: a hold nagy hortenzia-gömb?
Vagy hogy a kút fölé akácok lombja önt
Nehéz és drága myrrhát, sűrű arany havat?

Vagy hogy a kút vödrében úgy reszket ajakad
Visszfénye, mint szirom, mit rózsafákhoz érve
Sodort le enyhe szél a víz ezüst szinére?...