Nyugtalan szerelem
szerző: Johann Wolfgang von Goethe, fordító: Kosztolányi Dezső

A ködnek,a szélnek
száz szörnyű veszélynek,
sziklás meredeknek,
hónak,vad ereknek,
hajrá! nekimenni!
És sose pihenni!


Jobb volna körömmel
tépetni,veretni,
mint ennyi örömmel
tetézve szeretni,
ha égve a vágyban
szívhez közelítünk,
jaj,mily csodalágyan
sajdul meg a szívünk.


De hát hova essek?
Erdőkbe siessek?
Nincs béke velem.
Minden hiába!
Élet koronája
te vagy,Szerelem!