Nincsen kedvem, elvitte a gólya

← Kocsmárosné, gyujts világot

Népdalok és mondák (2. kötet) szerző: Erdélyi János Nincsen kedvem, elvitte a gólya

Nincsen kedvem, mert a fecske elvitte →

Nincsen kedvem, elvitte a gólya,
Mert ott jártam, hol nem kellett volna.
Lesz még kedvem, elhozza, a szélvész,
Füred alatt kifogja a révész.

Setét felhő boritja az eget,
Fekete suba takar engemet.
Mennél inkább feketében járok,
Annál inkább szeretnek a leányok.

Őszszel szokott a fecske elmenni,
De tavaszra vissza szokott jönni.
Most kezdtem én egy szép lányt szeretni,
Jaj be sokat kell érte szenvedni.

A viola kékkel virágozik,
Az én szivem buban hervadozik.
Az én szivem te tőled meg nem vál,
Mig a halál koporsóba nem zár.