Nemerének[1] hideg szele,
Fú egy kalászos rétre le;
Attól rózsám meg nem fázik,
Sőt inkább megpirosodik.

Kimegyen ő kis kertébe,
Virágot szed menyekzőre;
S úgy enyeleg a zöld fűbe,
Mig eljő a vőlegénye.

Vezess engem is kertedbe,
S fogadj engem hű szívedbe;
Rózsát veled én is szedek,
S még vőlegényed is leszek.


  1. egy magas hegy.