Mollis inertia...
Mérthogy agyamban olyan tétlenség akkora fáradt
feledékenység terhe nyom,
mintha a léthei álmotadó ital égne kiszáradt,
eltikkadt, forró torkomon?
Kérdezed, óh Maecenas, kérdésed megöl engem:
egy istenség, egy istenség
tiltja hogy a megigért, elkezdett jambusi versem
pálcára göndöríttessék.
Mert szeretek. Hajdanta Bathyllost, samosi párját
így szereté Anakreon.
Domboru lanttal az is gyakran siratta meg álmát,
de nem kimért verslábakon.
Égsz magad is. Lángod szépségben a trójai vésszel
versenyez: örülhetsz te még.
Engem azonban olyan szabadoslány, Phryne, emészt el,
kinek egy férfi nem elég.