Két szonett, régi költőkhöz: II. Csokonai

Két szonett, régi költőkhöz: II. Csokonai
szerző: Tóth Árpád

Nyugat · / · 1919 · / · 1919. 16-17. szám · / ·

A Vitézem, oh te nem voltál a zordság
Vitéze, vén diák csak, kálvinista,
Ki kósza farsang víg kulaccsát itta
S a gráciák kezébe tette sorsát.

Ám, bús homok szent venyigéje, hordád
Lelked szelid fürtjét és drága, ritka
Borából új fájdalmak méla titka
Halk verseinkbe dús ízekkel forrt át.

Oh látlak: lomha árnya nőtt a fáknak,
Már láz gyötört s a rózsás gráciáknak
Lárvája húllt és párka-arca lett

S még görnyedtél egy édes rím felett,
Szemedben végső fény gyúlt, húnyó csillám,
S kezed lassan, reszketve írta: Lillám!