- Ugyanott. Riadó; csata; visszavonulás.
- János király, Eleonora, Arthur, Richárd, Hubert és urak jőnek.
|
- SCENE 3. The same.
- Alarums, Excursions, Retreat. Enter KING JOHN, ELINOR, ARTHUR, the BASTARD, HUBERT, and LORDS.
|
JÁNOS KIRÁLY
- Eleonorához.
- Legyen; fölséged addig, jó erős
- Őrhaddal, itt marad.
- Arthurhoz.
- Öcsém, ne búsulj:
- Nagyanyád szeret; s nagybátyád éppen oly
- Jó lesz irántad, mint megholt atyád.
|
KING JOHN.
- To ELINOR So shall it be; your grace shall stay behind,
- So strongly guarded.—
- To ARTHUR Cousin, look not sad;
- Thy grandam loves thee, and thy uncle will
- As dear be to thee as thy father was.
|
ARTHUR
- Ó, meghal erre bú miatt anyám!
|
ARTHUR.
- O, this will make my mother die with grief!
|
JÁNOS KIRÁLY
- Richárdhoz.
- Öcsém, siess előre, Angliába;
- S míg odaérünk, láss utána, hogy
- Fösvény apátok zsákját jól kirázd,
- Szöktesd meg elzárt angyalkáikat;
- A béke zsíros bordáin, nosza,
- Hadd lakjék jól az éhes háború.
- Használd szigorral teljhatalmadat.
|
KING JOHN.
- Cousin To the BASTARD, away for England; haste before:
- And, ere our coming, see thou shake the bags
- Of hoarding abbots; imprison'd angels
- Set at liberty: the fat ribs of peace
- Must by the hungry now be fed upon:
- Use our commission in his utmost force.
|
RICHÁRD
- Harang, könyv, gyertya vissza nem riaszt,
- Midőn kacsintva hí ezüst, arany.
- Megyek, királyom. Édes nagymama,
- Ha rám jön egyszer a szenteskedés,
- Könyörgök érte. Csókolom kezét.
|
BASTARD.
- Bell, book, and candle shall not drive me back,
- When gold and silver becks me to come on.
- I leave your highness.—Grandam, I will pray,—
- If ever I remember to be holy,—
- For your fair safety; so, I kiss your hand.
|
ELEONORA
- Isten veled, fiú.
|
ELINOR.
- Farewell, gentle cousin.
|
JÁNOS KIRÁLY
- Jó útat; öcs!
- Richárd el.
|
KING JOHN.
- Coz, farewell.
- Exit BASTARD.
|
ELEONORA
- Jer, kis rokon, jer; egy szóm lesz veled.
- Arthurt félrébb vezeti.
|
ELINOR.
- Come hither, little kinsman; hark, a word.
- She takes Arthur aside.
|
JÁNOS KIRÁLY
- Jer ide, Hubert. - Édes, drága Hubert!
- Sokkal vagyunk adósod: ámde e hús-
- Falak között egy oly lélek tanyáz,
- Mely tartozását kész bevallani,
- S tetézve adni meg hűségedet.
- Él, jó barátom, e kebelben önként
- Adott hited, s forrón ápoljuk azt.
- Nyújtsd jobbodat. Közölnék valamit -
- De várok, míg jobb hangból kezdhetem.
- Az Égre, Hubert, szinte átalom
- Felhozni, mily nagy becsben állsz előttem.
|
KING JOHN.
- Come hither, Hubert. O my gentle Hubert,
- We owe thee much! within this wall of flesh
- There is a soul counts thee her creditor,
- And with advantage means to pay thy love:
- And, my good friend, thy voluntary oath
- Lives in this bosom, dearly cherished.
- Give me thy hand. I had a thing to say,—
- But I will fit it with some better time.
- By heaven, Hubert, I am almost asham'd
- To say what good respect I have of thee.
|
HUBERT
- Felséged oly nagyon lekötelez.
|
HUBERT.
- I am much bounden to your majesty.
|
JÁNOS KIRÁLY
- Most még, barátom, ezt nem mondhatod;
- De lesz okod rá: mert nem mászhat oly
- Lassan, hogy el ne jöjjön az idő,
- Mikor veled majd én is jót teszek.
- Egyet akartam mondani - de hagyjuk.
- Nagy-fel van a nap, s büszke fénye, minden
- Világi kéjtől udvarolva, még
- Sokkal ledérebb, játszibb, hogysem e szót
- Hallhassa tőlem. Ha éjféli óra
- Ércajkon és vasnyelven konganá
- Végig az éjnek álmos ösvenyét;
- Ha ez, hol állunk, sírkert volna itt,
- S te rakva sújtó gondok ezrivel;
- Vagy a búkór, ez a mogorva szellem
- Sürűre főzte volna véredet
- (Amely különben futva csörg alá s fel,
- Szemünkbe egy bolondot, a kacajt,
- Ültetve, mely vígságra vonja képünk,
- Oly indulatra, mit tervem gyülöl);
- Avagy ha engem látnál szem nekűl:
- Meghallanád a szómat fül nekűl,
- Felelnél nyelv nekűl, csak képzeletben,
- Szem, fül, veszélyes szó-hangok nekűl:
- Akkor e fészken-űlő nap dacára,
- Kebledbe ráznám, amit gondolok.
- De hajh! most nem teszem - pedig szeretlek,
- S tudom bizonnyal, hogy te is szeretsz.
|
KING JOHN.
- Good friend, thou hast no cause to say so yet:
- But thou shalt have; and creep time ne'er so slow,
- Yet it shall come for me to do thee good.
- I had a thing to say,—but let it go:
- The sun is in the heaven, and the proud day,
- Attended with the pleasures of the world,
- Is all too wanton and too full of gawds
- To give me audience:—if the midnight bell
- Did, with his iron tongue and brazen mouth,
- Sound on into the drowsy race of night;
- If this same were a churchyard where we stand,
- And thou possessed with a thousand wrongs;
- Or if that surly spirit, melancholy,
- Had bak'd thy blood and made it heavy-thick,
- Which else runs tickling up and down the veins,
- Making that idiot, laughter, keep men's eyes,
- And strain their cheeks to idle merriment—
- A passion hateful to my purposes;—
- Or if that thou couldst see me without eyes,
- Hear me without thine ears, and make reply
- Without a tongue, using conceit alone,
- Without eyes, ears, and harmful sound of words,—
- Then, in despite of brooded watchful day,
- I would into thy bosom pour my thoughts:
- But, ah, I will not!—yet I love thee well;
- And, by my troth, I think thou lov'st me well.
|
HUBERT
- Úgy én, az Égre! hogy bármit parancsolj,
- Kerüljön életembe: megteszem.
|
HUBERT.
- So well that what you bid me undertake,
- Though that my death were adjunct to my act,
- By heaven, I would do it.
|
JÁNOS KIRÁLY
- Hát nem tudom? Meg, úgy-e? drága Hubert!
- Ó, Hubert - Hubert, vesd csak a szemed
- Ama fiúra. Mit mondok, barátom:
- Ez a fiú - kígyó az útamon.
- Akárhová lép lábam, ott hever
- Előtte. - Értesz? - Őre vagy.
|
KING JOHN.
- Do not I know thou wouldst?
- Good Hubert, Hubert, Hubert, throw thine eye
- On yon young boy: I'll tell thee what, my friend,
- He is a very serpent in my way;
- And wheresoe'er this foot of mine doth tread,
- He lies before me: dost thou understand me?
- Thou art his keeper.
|
HUBERT
- S megőrzöm,
- Hogy sose marja meg fölségedet.
|
HUBERT.
- And I'll keep him so
- That he shall not offend your majesty.
|
JÁNOS KIRÁLY
- Halál.
|
KING JOHN.
- Death.
|
HUBERT
- Uram.
|
HUBERT.
- My lord?
|
JÁNOS KIRÁLY
- Sír.
|
KING JOHN.
- A grave.
|
HUBERT
- Nem fog élni.
|
HUBERT.
- He shall not live.
|
JÁNOS KIRÁLY
- Jó.
- Tudnék örülni most. Hubert, szeretlek;
- No, nem mondom meg, hogy mi vár reád;
- Csak ne felejtsd. - Élj boldogúl, anyám;
- Átküldöm aztán a segéderőt.
|
KING JOHN.
- Enough!—
- I could be merry now. Hubert, I love thee;
- Well, I'll not say what I intend for thee:
- Remember.—Madam, fare you well:
- I'll send those powers o'er to your majesty.
|
ELEONORA
- Kísérjen áldásom.
|
ELINOR.
- My blessing go with thee!
|
JÁNOS KIRÁLY
- Fel, Angliába!
- Jerünk, öcsém; Hubert az embered:
- Hű gondja lesz rád. Most Calais-ba, hej!
- Mind el.
|
KING JOHN.
- For England, cousin, go:
- Hubert shall be your man, attend on you
- With all true duty.—On toward Calais, ho!
- Exeunt.
|
