Három részlet egy nagyobb lírai kompozícioból
szerző: Radnóti Miklós
- Nézz körül, kammogva jönnek
a környező héthegyek és
elédtérgyelve áldoznak könnyü
porral! gyerekkorom cukorral
ápolt kuvaszai módjára jönnek
a fák és szolgálnak néked
kócosan; pufók bokrok pávás
csudálatára csak jönnek az írigy
ég alatt, apródoló topogással!
- - Igen, és ha fütyölsz, úrfarkas is
hozza asszonyát szülni elébem,
látom! már erre loholnak az úton,
mellettük rétek takarodnak el
gyorsan hátrafelé; kármadár
ijedten billen félre a fán és más
állatok is udvarolnak nékem, ha
akarod, csillogó nyelvvel előre!
Mégis, füzek alá bújok előled
én, mint Mária régen, mikor
az isteni pöttyel menekült,
katonák szemes lándzsái elől
a szélverte, csúnya vidéken!
- Látod, sokat tudok én, láttam!
hat éves se múltam el én, ól
elé tévedve kocát vajúdni és
kanászt cafatos születéssel s
együtt örültem a napnak a nedves
malacokkal! láttam kazalon
Jánost és Julát is játszani este
szelíden, mikor a legény billéjét
már ujra bekötötte; tehént is
ösmertem, az is Jula volt s
meghalt egyszer még a vész idején!