Fehér éjszaka

Fehér éjszaka szerző: Giosuè Carducci, fordító: Kosztolányi Dezső

Csendbe pihédzik a bús hó a hamuszínü magasból:
   a puha hólepedőn hangtalanul fut a nesz;

nincs kofazaj, megszűnt a vidám fogatok zörögése,
   a kacagó szerelem nem dudorássza dalát.

A piacóráról szomorú huhogás kel az éjbe,
   mintha jajongana most messze egy éji világ.

Nem madarak bús szárnya csapódik az ablaküvegre?
   Nem, ti közelgetek itt, porladozó hiveim.

Nyomba megyek — te mohó, te szegény szív, várj
                                                                  a sorodra, -
   ottan a csönd kebelén elpihenünk szeliden.