Elysium felé

Elysium felé szerző: Giosuè Carducci, fordító: Zoltán Vilmos

Hajón sirálysikongás közt magára
Előresiklik örvénylő vizen
A hullám, reng és percre nem pihen
A villám és az égbolt harsonája.

Közben Emlékezésem meg nem állja,
Hogy vissza.vissza ne szálljon hiven,
S lemondó tekintete megpihen
Az evezőn, mely törve, már hiába.

Mellettem Sorsom áll, s dalol, a dőre,
Eget s vizet nyugton kémlelve, bár
Körültünk szél sikong és zúg az ár.

Evezzünk bátran, bajtársak előre!
A Feledés ködülte kikötője
És a Halál fehérlő szirtje vár.