Együgyű dal (Paul Verlaine)

Együgyű dal
szerző: Paul Verlaine, fordító: Kosztolányi Dezső
A PESTI HIRLAP KINCSESHÁZA 1927 143. oldal

A zongora, mit gyenge ujja csókdos,
    a rózsaszürke estbe felragyog
és egy dal ébred, fájó és bolondos,
    a szárnya surran és beszél-gagyog,
bolyong, zokog és sir és meg-megáll,
hol csendesen az ő parfüme száll.

Miért ez az együgyű édes ének,
    mely altatgatja álmatlan szivem?
Mit adhatsz, kis bolond dal, a szegénynek,
    és mit akarsz, hogy félve, szeliden
kiszállsz az ablakon és hallgatag
meghalsz a fák közt a kert alatt?