De mit töröm fejemet
De mit töröm fejemet?
Hiszen nem csak engemet
Érdekelnek
A sok gondok s bajok is,
Illy szomorún mások is
Énekelnek.
Alig vagyon, ki olly nagyon
Örülhessen,
Hogy néha ne keseregjen
Keservesen.
Vigasztalják magokat,
Ha találják sorsokat,
A szegények,
Mint fáradtan utazó,
Egymásra találkozó,
Jövevények.
Könnyebb a baj, és a sok jaj
Fogyatkozik,
Ha sokára bus társára
Találkozik.
Hát ne sirasd sorsodat,
Forditsd szivem, bajodat
Vig örömre.
Abban boldoggá lettél,
Hogy nem csak te születtél
Gyötrelemre.
E világban, nincs is másban
Gyönyörűség,
Hanem abban, hogy közös a
Keserűség.
Én ezer bajomban is,
Ha még annyi volna is,
Vigan élnék.
Tudok ollyat eleget,
Kivel én még életet
Nem cserélnék.
Félre gondok! hoppot mondok,
Ha sántán is,
Hopp éjfélkor, hopp ebédkor,
Vacsorán is.
Hogy sokáig éljetek,
Én is iszom veletek
Egy pohár bort.
Ha köztetek lehetek,
Sokasítom veletek
Én is a sort.
Ha köztetek nem lehetek,
Jaj de bánom;
Mert unalmas a magános
Dinom, dánom.