Cartes postales
szerző: Radnóti Miklós
1937. augusztus 7. – szeptember 7.

Chartresból Páris felé

A vonaton a lámpa haldokolt,
a lengő ablakokra néha rátapadt a hold,
szemközt katona ült, szivén egy szőke lány
világitott. A lány mosolygott, könnyü álma volt.


Versailles

Felforr a tó és tükre pattan,
kövér halakból dől az ikra,
karcsu lányok nézik mozdulatlan,
arany csöppek hullnak lábaikra.


Jardin du Luxembourg

A gyermekek turkáló ujjain
még vígan perg a friss homok,
de hívogatják őket már kötéseik
mögül a tűkkel dolgos asszonyok.


Quai de Montebello

Kislány futott el épen,
almát tartott kezében.
Piros, nagy alma volt,
a kislány ráhajolt.
Lehellet még az égen,
olyan halvány a hold.


Place de la Notre-Dame

Dobd el a rémes ujságot, vidám
fehér felhőt lenget a Notre-Dame;
ne gondolj másra, ül le, nézelődj,
figyelj! mert holnap úgyis nélküled
bomlik a tér fölött a szürkület.