A két bika meg a béka

A két bika meg a béka szerző: Jean de La Fontaine, fordító: Radnóti Miklós

Vadul küzd két bika; a tét: kié legyen
       a szép üsző s ország hatalma.
       Egy béka rí a gyepbe lenn.
       „Mi baj?” – brekeg, hogy ríni hallja
       egy kis gyanútlan békafi.
       „Nem látja hát, – szól ez ijedten, –
       a végin nem maradnak ketten,
az egyik futni fog, száműzetik s aki
győzött, nem engedi a dús vidékre többé!
Miféle táj lehet az így elüldözötté?
A nádas és mocsár! bár itt még fű se hajt, –
s közben minket tipor a vízfenékre majd,
mi pusztulunk, veszünk apástul és fiastul
e harcban, mely a szép Üsző asszony miatt dúl!”
       Bölcs volt a szó, a félelem,
       a vert bika vértől csorogva
       megbú e békás, vad helyen
       s óránként huszat zúz halottra.

       Így van! s bár mindig más a kor,
bolond nagyok miatt kis ártatlan lakol.