A felfuvalkodott béka

A felfuvalkodott béka
szerző: Jean de La Fontaine, fordító: Radnóti Miklós

Egy ökröt lát a béka s szép,
       nagy testét írigyen csodálja.
És ő, ki csak kicsi, egy tyúktojásnyi ép,
jól felfuvalkodik, dagad, feszül a hája,
       hogy oly ökörnyi nagy legyen. „Tudom, –
       szól, – most se kell sok, nézd hugom,
elég-e mondd? no még! s most nézd, elég-e kérlek?”
       – „Még nem.” – „Hát most talán?” – „Most sem.”
                     – „Hát nincs szemed?”
       – „Meg sem közelited.” S a pöttömtestü féreg
addig dagad, míg szétreped.

Sok ilyen ostoba teremt itt zűrzavart:
a kispolgár kastélyt építtet, mint a herceg,
       kis herceg nagykövettel henceg,
              s a márki apródot szalajt.