← 95. szonett96. szonett
szerző: William Shakespeare, fordító: Győry Vilmos és Szász Károly
97. szonett →

Sok, bűnnek mondja ifju s lenge voltod’;
Előnynek más, hogy ifju s csalfa vagy.
S szeret mindenki rajtad fényt és foltot,
S erény lesz a hiba, ha rád tapad.
Mint egy királyné újján drága kőnek
Gondoljuk a leghitványabb követ:
Hibáidról azt hiszszük hogy erények,
Bájadra árnyat a vétek se vet.
A farkas is hány bárányt összetépne,
Ha báránynak látnák a bősz vadat!
Hány bámulódat csalhatnád te lépre,
Ha felhasználnád bűv-hatalmadat.
        De oh ne tedd! Magad enyém levén:
        Szerelmeddel jó híred is enyém.