53. szonett
Mi a te lényed? mi van alkatodban,
Hogy száz csodás árny leng mindig körűl?
Van minden testnek árnya, de csak egy van;
Mindenre árnyat te vetsz egyedül.
Fessék Adónist: bájai sugára
Csak szépségidről koldus másolat!
Rakják a bűbájt Helena arczára:
Csak te ragyogsz a görög kép alatt!
Szólunk tavaszról, ősz ajándokárul:
Az szépséged árnyával tündököl,
Ehhez bőséged gazdag volta járul;
Minden áldásban téged lelni föl.
Mind, a mi szép van, osztályos veled;
Csak egy, miben nincs másod: hű szived!