51. szonett
Igy hát a lomha paripát kimentem,
Ha lassu hogyha tőled távozom;
A hol te vagy, miért onnan sietnem?
Lakomba gyorsan nem kivánkozom.
De mentséget szegénynek úgy mi adna
Ha lassunak tetszik a gyors futás is;
Szelet is sarkantyuznám, bár ragadna,
Veszteglés nékem még a szárnyalás is.
Nincs ló a mely vágyamnak gyors legyen,
S ezért a vágy (mely láng-szivben fogan)
(Nem lomha test) heves lánggal megyen:
Igy hát szerelmed mentse ki lovam’.
Ha készakarva lassu hogyha válok,
Menjen; de én hozzád repülve szállok.