1848 és a magyar zsidók/Előszó
| 1848 és a magyar zsidók szerző: Jókai Mór Előszó | A szabadságharcz előtt → |
Szomorú jelenség volna, ha még a jelenkorban Magyarországon a fölött kellene vitatkozni, hogy az emberi és polgári jogok a haza minden lakójára nézve általánosak legyenek. Ezt megállapitják törvényeink; de még szilárdabbá teszi a közérzület.
Ámde az ész-tan örök szabályain túl, az igazság eszményi fölfogásán felül maga az életté vált tényállás biztositja az irott törvények szilárdságát.
Magyarországon a Mózes hitvallás népe, a héber faj mindenkor a legbuzgóbb hive volt és maradt a magyar állameszmének, a szabadságnak.
A legnagyobb megpróbáltatás korszakában, a 48/49-iki szabadságharcz alatt bizonyitotta ezt be legigazabban.
Amidőn a hazának minden másajku népfajai, amelyekkel a magyar szabadságát megosztotta, amelynek fiait jobbágyságból felszabaditolta, földeiken úrrá tette, – fegyverrel támadtak ellene, - ugyanakkor a héber faj vérét, vagyonát és szellemét hozta áldozatul a magyar nemzet, az alkotmányos szabadság megvédelmezesére: – az a héber faj, melyet egyedül felejtett ki a törvényhozás az alkotmány sánczaiból, az a zsidó nép, mely egyedül nem kapott polgárjogot, egyenlőséget e haza milliói között.
Mégis szerette a’ hazáját.
Ezen csodálatos hazaszeretetnek nagyszámu adatait találják e könyvben összegyüjtve.
Én, ki e tanulságos multnak dics és gyászos eseményeit keresztül éltem, az akkori intézö körök közvetlen közelében, csak arról tehetek tanuságot, hogy ezek a rendbeszedett adatok valódiak.
A történetirodalom köszönettel tartozik értük az összegyüjtö és rendezö kéznek.
A magyar közönség sok megszívlelendö tanulságot fog ezekböl merithetni.
A magyar zsidók között pedig ama bibliai tüzoszlopként fog vezetöül világitani követésre méltó elödeik példája.
Üdv az olvasónak!
Budapesten, 1898. augusztus 21-én.